Lázár János sajtósa arra kérte a hódmezővásárhelyi fideszeseket, ne nyilatkozzanak pozitív témákról, mert a végén még az emberek elhiszik, hogy Márki-Zay vezetésével is működik a város

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 28.

Belpol

Viszont a kommunikációs tanács szerint negatívumokat gyűjteni ér, mert azokat majd fel lehet használni...

Kommunikációs iránymutatás gyanánt írt levelet Göbl Vilmos, Lázár János sajtósa még augusztusban, mely szerint arra kéri a helyi fideszes képviselőket, hogy akárcsak korábban, ezután se nyilatkozzanak a sajtónak, pozitív témákban meg aztán még csak véletlenül se.

„Sajnos több visszajelzés alapján fennáll a veszélye annak, hogy az olvasók, nézők, hallgatók a pozitív témák alapján úgy érzik, megy, működik a város.”

A levelet a Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert támogató Vásárhelyiek a Változásért csoport tette közzé a Facebookon – szúrta ki a 444.hu.

A fideszes ukáz jól illusztrálja a városban uralkodó politikai hangulatot. A poszt alatti kommentekben maga Göbl Vilmos, aki nyolc éven keresztül volt az önkormányzat sajtófőnöke egészen Márki-Zay érkezéséig, elismerte a levél valódiságát. De gyorsan leszögezte, hogy saját nevében küldte, a privát emailjéről (!), nem Lázár János, nem is Orbán Viktor vagy Kubatov Gábor utasítására.

Göbl állítólag azért osztogatott kommunikációs tanácsot, mert megkeresték őt a helyi fideszesek azzal, „hogy a korábban, még közösen kialakított, a város fejlődésére fókuszáló kommunikáció értelmetlenné vált, mert hiába beszélnek ők a fejlesztésekről és a beruházásokról, hazugságokkal és folyamatos lejáratással kell nap, mint nap szembe nézniük”.

Göbl szerint Márki-Zay még örülhet is, hogy a fideszesek nem nyilatkoznak. Szerinte abban semmi meglepő nincs, hogy azt javasolja a fideszes képviselőknek, hogy „ne folytassák a pozitív, fejlesztésekre fókuszáló nyilatkozatokat, mert ezzel azt a látszatot keltik, hogy a város fejlődik. MI EZEN A MEGLEPŐ? A városban SEMMI NEM TÖRTÉNIK! CSAK A POLITIKAI HAZUGSÁGOK és A LEGALJASABB LEJÁRATÁS folyik, erre jó példa ennek a levélnek a kiszivárogtatása is. Vagy talán azt kellett volna javasolnom, hogy HAZUDJÁK AZT, HOGY MINDEN SZÉP ÉS JÓ? És segítsék annak a polgármesternek a munkáját, akinek a tevékenysége SEMMI MÁSRA nem terjed ki, csak az ő lejáratásukra?”

Apropó lejáratás, Göbl arra persze nem tért ki a nagy kommentelés során, miért úgy zárta a képviselőknek írt magánlevelét, hogy „Gyűjtsétek a negatívumokat, amelyekkel a sajtóban tudunk majd csatákat indítani.” Ez is nyilván a város érdekében áll.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.