Egy gyulai bíró alkotmánybírósági normakontrollt kér egy 2021-es kormányrendeletről, miután az ügyészség annak alapján emelt vádat egy sarkadi háziorvos és társai ellen. Csakhogy a Btk.-ban nincs olyan tényállás, amely illik az ügyre.
Idén tavasszal még befogadta az Amnesty International Magyarország több rendezvényét Veszprémben a Pannon Egyetem, legutóbb azonban elutasította a terembérleti igényüket. Az eset nem egyedi.
Nem csak Budapestet érinti a lakhatási válság: bár a fővárost valóban átlag felett sújtja, más nagyvárosokban is hasonló a helyzet, sőt szinte az összes városban. Kisebb albérlet vagy kisebb lakás a rövid távú megoldás, támogatott lakásberuházás a hosszú távú.
Miközben a középiskolás diákok globális kompetenciafelmérésén (PISA) számos OECD-ország, köztük Magyarország is romló eredményeket mutat, más nemzetek stabilan hozzák a „jó jegyeket”. Az e téren „eminens” Szingapúr és Észtország egy-egy oktatási szakemberét kérdeztük a minőségi oktatás összetevőiről.
Bár az egyértelműen antiszemita Csurka István kormánypárti rehabilitálása, emlékezetének felkarolása elsőre meglepő lehet, valójában szervesen következik abból, hogy mit gondol a Fidesz a 20. századi magyar történelemről és a rendszerváltásról.
Eszköz- és emberhiány, ráadásul a meglévő, eleve elégtelen mentős kapacitást terhelő pluszfeladatok – a rendszerben kódolva van a hibázás lehetősége. Valójában az a csoda, hogy nem gyakrabban történnek ilyen esetek.
A belpolitikában az idei az ő éve volt. A Tisza Párt felfutása zárójelbe tette az ellenzék eddigi munkáját, és defenzívába kényszerítette a Fideszt.
A Tisza Párt elnöke a kormányfő régi viccét idézte a ministránsról és a perselyről.
Azt nem árulja el, kikre gondol, de szerinte jó lenne, ha a Fidesz minél hamarabb megszabadulna tőlük.
Az alaptörvényt is, hogy a legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül választhassák.
Az építési és közlekedési miniszter Hajdú Péternek adott interjút. Szerinte az igazán ütős balhé nem Magyar Péter feltűnése volt, hanem a kegyelmi ügy.
