Településvédelem Pilisen

Nyomják a dudát

Belpol

Pedofilvád, valamint szigorú „településvédelmi” ren­delet – e két, egymással nem összefüggő ügy miatt került az országos hírekbe Pilis az utóbbi időben. A Pest megyei kisvárosban két nagy problémát említenek: a drogozást, illetve a Romániából érkezett gábor cigányok hangoskodását.

„Világhírűek lettünk” – állapítja meg László Attila, Pilis polgármestere, akit a közelmúltban neves nemzetközi lapok munkatársai is megkerestek – volt érdeklődés a Le Figaro, a Le Monde, az Euronews részéről, de egyeztetett svájci és német lappal is. A médiaérdeklődésnek több oka is van. Szeptemberben László Attila feljelentette frakciótársát, Horváth Miklóst, mivel állítása szerint a birtokába jutott üzenetváltások alapján úgy látja, a korábbi képviselő fel akart magához csalni egy tizenöt éves lányt. Miután a szülők erről értesítették, a polgármester behívatta a képviselőt, és közölte vele, megszünteti önkormányzati (városgondnoki) munkaviszonyát, valamint le kell mondania a mandátumáról. Posztjában azt írta, a szülők kérésére eleinte nem akart feljelentést tenni, de aztán meggyőzte őket, hogy ez szükséges – végül a hatósághoz fordult.

Horváth Miklós képviselő a hvg.hu-nak tagadta, hogy bárkinek a lányát zaklatta volna. Szerinte azzal haragította magára a polgármestert, hogy egy korábbi büntetőügyben nem volt hajlandó úgy megváltoztatni a vallomását, ahogyan azt László Attila szerette volna. A frakciótársak ezért rászálltak, míg ő a testület ellenzéki tagjainál keresett támogatókat a sajátjaival szemben. Értesüléseink szerint Mala Rékához, a pilisi Fidesz önkormányzati képviselőjéhez, valamint Kiss Tamáshoz, a város egykori jegyzőjéhez fordult, utóbbival a közeli Albertirsán találkoztak egy étteremben. Az egyeztetés lelepleződött, és a polgármester állítólag ezután élesítette pedofilvádas internetes posztját, és tette meg a feljelenté­sét a képviselő ellen. Horváth később szintén járt a rendőrségen, átadta a telefonját, és ő is feljelentette a polgármestert és másokat rágalmazás és fenyegetés miatt.

A Monor és Dabas között fekvő 12 ezer fős kisváros nem csak a „pedofilügy” miatt került be a hírekbe a közelmúltban. A település képviselő-testületének augusztus végi döntése értelmében szeptembertől büntetett előéletű – emberölés, emberrablás, emberkereskedelem, kényszermunka, nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem, drog birtoklása miatt jogerősen elítélt – személy nem létesíthet lakcímet Pilisen. Nem költözhetnek a településre továbbá azok, akiket a testület, a polgármester vagy a jegyző bírsággal sújtott, és azt nem fizették be; illetve azok sem, akik nem rendelkeznek legalább egyéves társadalombiztosítási jogviszonnyal, egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonnyal vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, és végül: aki nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet.

Kitiltási törvény

A pilisi szigorra a Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által beterjesztett, július elsejével hatályossá vált ún. önazonossági törvény ad lehetőséget. A hivatalos indoklás szerint a helyi közösségek kulturális, gazdasági, társadalmi karakterének és a helyi közösségek identitásának védelmét szolgálja a jogszabály, amely felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy „jogvédelmi eszközöket” alkalmazzanak a betelepülések és az ingatlanvásárlások szabályozására. Az érintett települések elővásárlási joggal élhetnek az ingatlanokra, korlátozhatják vagy feltételekhez köthetik a lakcímlétesítést és ún. betelepülési adót szabhatnak ki. A törvény már hatályba lépése előtt vitát váltott ki, hiszen lehetővé tesz rasszistaalapú intézkedést (például cigányok kitiltását). A miniszter tagadta, hogy az új jogszabály cigányellenes lenne, hozzátéve, ha a megszülető rendeletek mégis diszkriminálnának, akkor a hivatalos szervekhez lehet fordulni. Mindenesetre a lehetőséggel élve több önkormányzat megalkotta a maga rendeletét a nemkívánatos személyek beköltözésének korlátozására, a legkülönfélébb feltételeket szabva (elsőként Mezőkövesd, majd más teleülések is szerte az országban).

 
László Attila a Figaro után
Fotó: Palágyi Barbara

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.