Füstté vált egy dél-alföldi család vállalkozása

Ha berobban a szesz

Belpol

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.

Csak a kályha maradt valamennyire ép az apátfalvi Kiserdő csárdában, amely szeptember 6-án le­égett. A negyvennyolc négyzetméteres, betonalapon álló, túlnyomórészt faszerkezetű épülettel együtt megsemmisült három hűtő, a kávéfőző gép, a pénztárgép, ötszázezer forint értékű árukészlet. Eredeti alakját a bútorzatból csak a régi, két világháború között készült biliárdasztal őrizte meg – de ez is feketére égett. A megyei napilap, a Délmagyarország arról írt, hogy a dél-alföldi faluban a szóbeszéd szerint hitelben szeretett volna inni egy vendég, de nem kapott italt, mire fenyegetőzve távozott. A tűz néhány órával ezután lobbant föl.

A katasztrófavédelem szóvivője a Narancsnak azt mondta, az oltás után, hajnalban mintát vettek az épületnél, elküldték a laborba, igazságügyi vegyész szakértő fogja megvizsgálni. Tanúkat hallgattak meg, és a rendőrségnek továbbították, amit eddig kiderítettek. Ez elég volt ahhoz, hogy a megyei rendőr-főkapitányság rongálás bűntette miatt büntetőeljárást indítson. Az ottani szóvivő részleteket nem árult el, tekintettel a nyomozás érdekeire.

A vendéglátóhelyet a tulajdonos működtette, a kár mintegy 20 millió forint. Az épületnek nem volt biztosítása.

Egyik lábról a másikra

A kocsma Beke Mihályéké volt. A család eredetileg gazdálkodásból élt. Mihály édesanyjának felmenői, az Antal família az 1790-es évek óta birtokolt és művelt földet Apátfalva szélén, oda épült a tanyájuk. A hatvanas években, a téeszesítés idején előbb a jószágaikat kellett beadni a közösbe, aztán a lovakat és a kocsit, végül a földet a tanya körül. Az idő tájt Apátfalva környékén 230 tanyát bontottak le, eltüntetve a gazdálkodó életforma fontos színhelyeit, hogy az Aranykalász, a Búzavirág és a Petőfi tsz-ekbe bekényszerített földeket nagy táblákon lehessen művelni, ne legyen a gépek útjában semmi. Ez a tanya megmaradhatott, mert közel volt a faluhoz, és benne lakott a család.

Közben kiderült, mégsem lehet mindent nagyüzemi keretek között előállítani gazdaságosan. A kézimunka-igényes zöldségtermesztésben és az állattenyésztésben egyre nagyobb szerepet kapott a háztáji gazdaság. Ezt egy ideig kényszerűségből fogadta el az akkori állam, idővel, az 1960-as évek elejétől támogatni kezdte. A szövetkezet révén a tagok családjai meghatározott mennyiségű földet kaptak művelésre; a tsz gépi munkákkal segített, olykor az értékesítést is összefogta, de ebben nem volt kötelező részt venni. Bognár Attila Féllábú magyar agrármodell, avagy hová tűnt a háztáji? című tanulmánya szerint 1975-ben Magyarországon a szabadpiaci forgalomban árult agrártermékek 36 százaléka származott háztáji gazdaságokból, 1972-ben a mezőgazdasági bruttó termelésnek 37, 1981-ben 33 százalékát állították elő a háztáji gazdaságok. 1981-ben még a hazai lakosság 41 százaléka dolgozott ebben a szektorban lényegében másodállásként.

 
Beke Margit, Kovácsné Antal Margit és Beke Mihály
A szerző felvétele 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.