Magyar Péter: Pelikán elvtársat miért nem hívták?

  • narancs.hu
  • 2024. december 18.

Belpol

A Tisza Párt elnöke az ő Facebook-posztjánál fontosabb témákat ajánlott a nemzetbiztonsági bizottságnak.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálatot indított, szerdán pedig az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tárgyal a hamisnak bizonyult hírről, amelyet a Magyar Hang értesülése nyomán Magyar Péter is megosztott, hogy Bassár El-Asszád szíriai elnök Budapestre menekült repülővel.

A Magyar Hang a tévedésért elnézést kért az olvasóktól, Magyar Péter pedig kiegészítette bejegyzését azzal, hogy a hírt cáfolták.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal azt vizsgálta, a hír gyártása kinek állhatott érdekében, és erről tájékoztatja a nemzetbiztonsági bizottságot. 

Magyar Péter szerdán reggel közleményben előre színházi előadásnak minősítette a bizottsági ülést. 

„Azért arra figyelhettek volna a fideszes srácok és az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy ha már a jogszabályokat megszegve megrendezik a Tanú című film új részét, akkor legalább Pelikán elvtársat meghívják a mai díszbemutatóra. Szívesen mentem volna, nekem is lettek volna kérdéseim” – írta Magyar.

Azt javasolja, ha a titkosszolgálatok tényleg a nemzet biztonságáért dolgoznak, hallgassák meg Orbán Viktor miniszterelnököt és Szijjártó Péter külügyminisztert. A Tisza Párt elnöke olyan tevékenységeket sorol, amelyek szerinte tényleg veszélyeztetik az ország biztonságát, így például az embercsempészetért elítélt külföldiek kiengedése a börtönökből, a korábbi iráni elnök meghívása titkos tárgyalásra, a  hazájukban körözés alatt álló korábbi állam- és kormányfők befogadása, a nemzetközi bíróság döntésének visszautasítása, az azeri baltás gyilkos kiengedése a börtönből.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.