Koszos hátsó udvarok, sötét, zsúfolt ketrecek, legyengült, agresszív, sérült állatok. Az állatvédő szervezeteknek köszönhetően egyre gyakrabban szembesülhetünk azzal, hogy milyen körülmények között tengődnek kutyák a szaporítótelepeken. Ezeken az eldugott vidéki helyeken az anyaállatok úgyszólván folyamatosan ellenek, ha pedig már nincs rájuk szükség, mert a szervezetük teljesen leromlott, rövid úton megszabadulnak tőlük. Mindezt azért, hogy Magyarországról évi több tízezer kiskutyát vigyenek külföldre illegálisan, s egyedenként akár több mint ezer euróért értékesítsék őket. De itthon is szép számmal kelnek el az ilyen telepekről származó ebek, ugyanis az óvatlan vevők könnyen elcsábulnak, ha a piaci árnál jóval olcsóbban kínálnak nekik fajtatisztaként hirdetett állatokat.
Az illegális szaporítás elleni törvényi szabályozás szigorodott az elmúlt években, például 2022 januárjától módosult az állatvédelmi törvény, ennek értelmében az állatkínzás minősített, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel járó esete lett a szaporítás (lásd: „Láncot hordunk”, Magyar Narancs, 2022. január 5.). Egy friss kormányrendelet értelmében novembertől nem lehet kedvtelésből tartott állatokat, kutyákat, macskákat, valamint madarak vadon befogott egyedeit értékesíteni állatvásárokon: a vásárok a szaporítóknak is terepet szolgáltattak arra, hogy törzskönyv nélküli állatokat értékesítsenek.
„Az állatvásárokat érintő szigorítást civil szervezetek kezdeményezték, akiknek rendkívül hálásak vagyunk a munkájukért, a szigorítást példa nélküli pozitív fogadtatás követte” – írta megkeresésünkre az Igazságügyi Minisztérium. A tárca szerint az árusok nem tartották be az előírt állatjólléti intézkedéseket és állategészségügyi szabályokat, így például az előírtnál fiatalabb állatokat árultak, vagy pedig hiányzott a mikrocsip, az oltás.
Milliós tétel
Ennél azonban többre lesz szükség. Az értékesítés előtt és után is pokoli kínoknak vannak kitéve az érintett állatok. „A vemhesség, ellés, szoptatás a szervezetet megterheli. Kizárólag egészséges, jó kondíciójú nőstényeket szabad vemhesíteni, hogy a kiskutyák is egészségesek legyenek. Az ellésnek komplikációmentesnek kell lenni, ehhez elengedhetetlen a megfelelő táplálás és az állategészségügyi háttér. A kölykök elválasztása után jöhet a regenerálódás. Állatonként változik, hogy mikor áll készen újra a szervezet a vemhességre: egy kutya akár hat-nyolc almot is tud hozni az élete során, de van olyan is, amelyik csak kettőt-hármat” – mondja Fodor Kinga egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem állatvédelmi tanszékének vezetője. A túl gyakori vemhességtől az anyaállat szervezete „lezsarolódik”, és az állat idő előtt elpusztul. A felelős tenyésztés lényege a tudatos szülőállat-választás: ugyanis minél közelebbi a rokonság két egyed között, annál többféle betegség öröklődhet tovább – ezzel szemben a telepeken gyakran előfordul, hogy testvérállatok párosodnak.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
