Majdnem felére csökkent a magántanulók száma a kormány tavalyi törvénymódosítása óta

  • narancs.hu
  • 2020. október 19.

Belpol

Miután elvette a kormány az engedélyezést az iskolaigazgatóktól.

Tavaly egy egyszerű törvénymódosítás alkalmával megszüntette a kormány a magántanulói státuszt, helyette pedig „egyéni munkarend” igénylésére adott lehetőséget. Bár ezzel lényegében ugyanúgy mentesülni lehet a kötelező tanórai részvétel alól, csak sokkal szigorúbb feltételekkel.

Akkor úgy fogalmaztak, hogy „össztársadalmi érdek, hogy a gyerekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek”.

A változtatás eredményeként az Oktatási Hivatal a Népszava megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a 2020/2021-es tanévben – október 16-ai adatok szerint – összesen 5214 tanuló rendelkezett egyéni munkarenddel, míg a 2019/2020-as tanévben 9545 gyermek tanult magántanulói státuszban vagy egyéni munkarendben. Vagyis mint az látszik, 45,4 százalékos csökkenés következett be egy év alatt.

Az egyéni munkarend bevezetéséről szóló törvény 2019. szeptember 1-jén lépett hatályba. Onnantól csak az Oktatási Hivatal dönthet a kérelmekről, míg korábban a magántanulói jogviszonyt az iskolaigazgató engedélyezhette. Szigorodott az eljárás abban a tekintetben is, hogy a kérelmeket csak az adott tanév első napját megelőző június 15-ig lehet benyújtani, év közben nem, illetve csak rendkívül kivételes esetekben. És nincs lehetőség arra sem, hogy egyéni munkarend keretében az OH csak bizonyos tanórák alól adjon felmentést.

Mint ahogy a lap is emlékeztet, a korábbi évek adataiból jól látszik, hogy a magántanulók száma egyre nőtt, ami szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a hazai oktatás rendszerszintű válságára hívta fel a figyelmet. Sokan ugyanis ekképp próbálták meg kimenekíteni gyerekeiket a köznevelésből. A kormány ezt igyekezett adminisztratív eszközökkel megszüntetni, tovább csökkentve az iskolák szakmai önállóságát.

(Népszava)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.