Már postázzák is a nemzeti konzultáció „kérdéseit”

  • narancs.hu
  • 2024. október 28.

Belpol

A párbeszédnek álcázott kampány költségei bizonyára idén is milliárdosak lesznek.

Hétfőn nyilvánosságra hozta a kormány a „gazdasági semlegességről” szóló új nemzeti konzultáció kérdései. A “Magyarország meg tudja csinálni!” nevet kapott kampány kérdőívek kézbesítését már el is kezdték, mind a 11 kérdéssel, ami valójában egyáltalán nem kérdés, mégis lehet vele állami pénzek kampányolni. Maga a gazdasági semlegesség kifejezés Orbán Viktor nyár óta megszületett dogmája, ami tulajdonképpen arról szól, hogy bármiféle erkölcsi alap nélkül üzleteljünk bátran a legsötétebb diktatúrákkal is.

Mutatjuk a kérdéseket:

  • Szükség van-e a Brüsszel által a keleti országok ellen indított „kereskedelmi háború” által indokolt gazdasági semlegességre.
  • Magyarországnak van-e szüksége saját gazdaságpolitikára, vagy „minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba”?
  • Szükség van-e tőkejuttatásra a – multikkal szembeállított – magyar kis- és középvállalkozások számára?
  • Szükség van-e az „erejükkel visszaélő” multinacionális cégek megbüntetésére, vagy Magyarországnak – a „brüsszeli szabályokat” elfogadva – nem léphet fel saját eszközeivel a multinacionális cégekkel szemben.
  • Szükség van-e egy olyan, többéves bérmegállapodásra a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, melynek eredményeképp eljöhet a négyszázezer forintos minimálbér és az egymillió forintos átlagbér?
  • Szükség van-e a fiataloknak szóló, a diákhitelhez hasonlóan nulla kamatozású „munkáshitelre”?
  • Támogassa-e a kormány adókedvezménnyel, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottjaik lakbéréhez, és lehessen-e felhasználni a SZÉP-kártyát lakásfelújításra?
  • Szükség van-e a CSOK Plusz programon túl új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre?
  • Szükség van-e a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására, vagy „Brüsszel követelésének” engedve meg kell szüntetni?
  • Szükség van-e a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására, netán “Brüsszelt követve” a migrációt kell támogatni?
  • Elutasítsa-e az ország az Európai Bíróság döntését, miszerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, „mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt”?

A nemzeti konzultációk az ősidőkben valóban tartalmaztak kevésbé irányított kérdéseket is 2010 előtt, de a NER kiépülése óta már teljesen irányítottá vált az egész, ami miatt eleve bele van kódolva, mi lesz a válasz rájuk, főleg tudva, hogy gyakorlatilag csak a Fidesz-szavazók töltik ki. Kampánynak bizonyára jó, a költsége a legutóbbinak például 2,7 milliárd forint volt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.