Már postázzák is a nemzeti konzultáció „kérdéseit”

  • narancs.hu
  • 2024. október 28.

Belpol

A párbeszédnek álcázott kampány költségei bizonyára idén is milliárdosak lesznek.

Hétfőn nyilvánosságra hozta a kormány a „gazdasági semlegességről” szóló új nemzeti konzultáció kérdései. A “Magyarország meg tudja csinálni!” nevet kapott kampány kérdőívek kézbesítését már el is kezdték, mind a 11 kérdéssel, ami valójában egyáltalán nem kérdés, mégis lehet vele állami pénzek kampányolni. Maga a gazdasági semlegesség kifejezés Orbán Viktor nyár óta megszületett dogmája, ami tulajdonképpen arról szól, hogy bármiféle erkölcsi alap nélkül üzleteljünk bátran a legsötétebb diktatúrákkal is.

Mutatjuk a kérdéseket:

  • Szükség van-e a Brüsszel által a keleti országok ellen indított „kereskedelmi háború” által indokolt gazdasági semlegességre.
  • Magyarországnak van-e szüksége saját gazdaságpolitikára, vagy „minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba”?
  • Szükség van-e tőkejuttatásra a – multikkal szembeállított – magyar kis- és középvállalkozások számára?
  • Szükség van-e az „erejükkel visszaélő” multinacionális cégek megbüntetésére, vagy Magyarországnak – a „brüsszeli szabályokat” elfogadva – nem léphet fel saját eszközeivel a multinacionális cégekkel szemben.
  • Szükség van-e egy olyan, többéves bérmegállapodásra a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, melynek eredményeképp eljöhet a négyszázezer forintos minimálbér és az egymillió forintos átlagbér?
  • Szükség van-e a fiataloknak szóló, a diákhitelhez hasonlóan nulla kamatozású „munkáshitelre”?
  • Támogassa-e a kormány adókedvezménnyel, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottjaik lakbéréhez, és lehessen-e felhasználni a SZÉP-kártyát lakásfelújításra?
  • Szükség van-e a CSOK Plusz programon túl új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre?
  • Szükség van-e a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására, vagy „Brüsszel követelésének” engedve meg kell szüntetni?
  • Szükség van-e a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására, netán “Brüsszelt követve” a migrációt kell támogatni?
  • Elutasítsa-e az ország az Európai Bíróság döntését, miszerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, „mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt”?

A nemzeti konzultációk az ősidőkben valóban tartalmaztak kevésbé irányított kérdéseket is 2010 előtt, de a NER kiépülése óta már teljesen irányítottá vált az egész, ami miatt eleve bele van kódolva, mi lesz a válasz rájuk, főleg tudva, hogy gyakorlatilag csak a Fidesz-szavazók töltik ki. Kampánynak bizonyára jó, a költsége a legutóbbinak például 2,7 milliárd forint volt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.