Magyarország geotermikus adottságai európai, sőt világviszonylatban is kiemelkedők. Mindez két tényezőre vezethető vissza, s mindkettő szoros kapcsolatban volt a Pannon-medence kialakulásához vezető folyamatokkal (lásd keretes írásunkat). Egyrészt lefelé haladva gyors a hőmérséklet emelkedése: a geotermikus gradiens kilométerenként megközelítőleg 45 Celsius-fok, szemben a máshol mérhető, kilométerenként átlagosan 20–30 fokos értékkel. Az ország jelentős részén 500 méter mélységben az átlaghőmérséklet már 35–40 Celsius-fok, 1000 méter mélyen 55–60, 2000 méteres, fúrással jól feltárható mélységben 100–110, de a melegebb területeken akár 120–130 fok is lehet. Az ország területének jelentős részén a felszín alatt törmelékes üledékek, vagy karsztosodott, repedezett mészkő, dolomit kőzetek találhatók; ezek vízzel telítettek, és számottevő a vízvezető képességük is. A természetes geotermikus rendszerek hőjének felszínre hozatalához közvetítő fluidumra is szükség van – Magyarországon e közvetítő közeg a termálvíz. Ez definíció szerint legalább 30 fokos, és ez az ország területének több mint 70 százalékán rendelkezésre áll.
Mivel a Pannon-medence átlagos hőárama jó közelítéssel 90 milliwatt négyzetméterenként, 93 000 négyzetkilométernyi felszínen e hőáram 8,37 gigawatt hőteljesítménynek felel meg. A hőáram által szállított éves geotermikus hőmennyiség 264 petajoule (1015 joule).
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2021-ben az összes primer energiafelhasználás az országban 1154,8 petajoule volt, amelyből a geotermikus energia mindössze 6,6 petajoule-t tett ki – miközben a rendelkezésre álló geotermikus potenciál hatalmas, a technológia kiforrott, a hazai mérnöki tudás pedig világszínvonalú.
Az utóbbi években kigyulladt a fény a döntéshozók fejében is: a Jedlik Ányos Energetikai Programban 71 milliárd forintnyi forrás nyílik meg annak érdekében, hogy 2030-ig megduplázzuk a geotermikus energia országos hasznosítását.
Befürödve
A geotermikus szektor rendszerváltást követő leglátványosabb növekedése a gyógy- és termálfürdők fejlesztésében, új fürdők létesítésében nyilvánult meg, ezt időről időre állami programok is támogatták (erősen vitatható hatékonysággal, már ha a cél eleve nem a pénz elfolyatása volt). Mindenesetre a jelentős fejlesztéseknek köszönhetően Magyarországon jelenleg több mint 160 termálfürdő van, míg 2010-ben 104 volt. A feltárt termálforrások száma 1300–1500 közé tehető. A termálfürdők éves látogatószáma szezonálisan változik, és az is kérdéses, hogy a statisztikából mi számít termál-, illetve mi például gyógyfürdőnek. Az viszont biztos, hogy a csúcsévnek számító 2019-ben 42 millió látogatójuk volt a magyarországi fürdőknek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
