Geotermikus energia Magyarországon

Talpunk alól a hő

Belpol

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Magyarország geotermikus adottságai európai, sőt világviszonylatban is kiemelkedők. Mindez két tényezőre vezethető vissza, s mindkettő szoros kapcsolatban volt a Pannon-medence kialakulásához vezető folyamatokkal (lásd keretes írásunkat). Egyrészt lefelé haladva gyors a hőmérséklet emelkedése: a geotermikus gradiens kilométerenként megközelítőleg 45 Celsius-fok, szemben a máshol mérhető, kilométerenként átlagosan 20–30 fokos értékkel. Az ország jelentős részén 500 méter mélységben az átlaghőmérséklet már 35–40 Celsius-fok, 1000 méter mélyen 55–60, 2000 méteres, fúrással jól feltárható mélységben 100–110, de a melegebb területeken akár 120–130 fok is lehet. Az ország területének jelentős részén a felszín alatt törmelékes üledékek, vagy karsztosodott, repedezett mészkő, dolomit kőzetek találhatók; ezek vízzel telítettek, és számottevő a vízvezető képességük is. A természetes geotermikus rendszerek hőjének felszínre hozatalához közvetítő fluidumra is szükség van – Magyarországon e közvetítő közeg a termálvíz. Ez definíció szerint legalább 30 fokos, és ez az ország területének több mint 70 százalékán rendelkezésre áll.

Mivel a Pannon-medence átlagos hőárama jó közelítéssel 90 milliwatt négyzetméterenként, 93 000 négyzetkilométernyi felszínen e hőáram 8,37 gigawatt hőteljesítménynek felel meg. A hőáram által szállított éves geotermikus hőmennyiség 264 petajoule (1015 joule).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2021-ben az összes primer energiafelhasználás az országban 1154,8 petajoule volt, amelyből a geotermikus energia mindössze 6,6 petajoule-t tett ki – miközben a rendelkezésre álló geotermikus potenciál hatalmas, a technológia kiforrott, a hazai mérnöki tudás pedig világszínvonalú.

Az utóbbi években kigyulladt a fény a döntéshozók fejében is: a Jedlik Ányos Energetikai Programban 71 milliárd forintnyi forrás nyílik meg annak érdekében, hogy 2030-ig megduplázzuk a geotermikus energia országos hasznosítását.

Befürödve

A geotermikus szektor rendszerváltást követő leglátványosabb növekedése a gyógy- és termálfürdők fejlesztésében, új fürdők létesítésében nyilvánult meg, ezt időről időre állami programok is támogatták (erősen vitatható hatékonysággal, már ha a cél eleve nem a pénz elfolyatása volt). Mindenesetre a jelentős fejlesztéseknek köszönhetően Magyarországon jelenleg több mint 160 termálfürdő van, míg 2010-ben 104 volt. A feltárt termálforrások száma 1300–1500 közé tehető. A termálfürdők éves látogatószáma szezonálisan változik, és az is kérdéses, hogy a statisztikából mi számít termál-, illetve mi például gyógyfürdőnek. Az viszont biztos, hogy a csúcsévnek számító 2019-ben 42 millió látogatójuk volt a magyarországi fürdőknek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.