"Arra számítok, hogy valami nagyon általános és absztrakt megfogalmazás lesz a vége" - mondta Navracsics Tibor volt uniós biztos a következő EU-büdzséhez kapcsolódó jogállamisági mechanizmusról egy online szakértői beszélgetésen. Navracsics - aki jelenleg két címen is kormánybiztos, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője - azért hozzátette: ebben a pillanatban minden előrejelzés a "béljóslás" kategóriájába tartozik.
Az Európai Tanács nyári döntése több ponton felpuhította a Bizottság által eredetileg javasolt jogállamisági feltételrendszert, alkalmazását például a tagállamok minősített többségének egyetértéséhez kötötte. Augusztus végén az Európai Parlament négy központi frakciója azzal fenyegetőzött, hogy nem szavazza meg a költségvetést, ha nem kap erősebb jogállami garanciákat. Navracsics Tibor szerint nem valószínű, hogy sikerrel járnak, igaz, azt se gondolja, hogy a jogállamiságra való hivatkozás teljesen kikerül majd a költségvetésből - a végén maradhat az Európai Tanács ködös megfogalmazása, vagy valami ahhoz hasonló.
Az EP főbb frakciói azt ígérik, jogállamisági mechanizmus nélkül nem szavazzák meg az uniós költségvetést
Merkelt és Von der Leyent sürgetik. Közös levélben kérik Angela Merkelt és Ursula von der Leyent az uniós jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabály mielőbbi elfogadására az Európai Parlament többségét adó frakciók vezetői. Az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták, a Renew Europe és a Zöldek vezetői emlékeztetnek rá, hogy az Európai Bizottság 2018-ban tett jogszabályi javaslatot az EU pénzügyi érdekeinek védelmére a jogállamiság általános hiányosságaival szemben.
Zupkó Gábor, a Bizottság magyarországi képviseletének vezetője Ursula von der Leyen múlt szerdai évértékelő beszédét idézve azt mondta, a cél, hogy az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban fel se merülhessen a csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség gyanúja. "A konkrét előterjesztésben ezekre a fogalmakra nyilván egzaktabb meghatározások kellenek, erre a Bizottság kötelezettséget is vállalt."
A Bizottság továbbá szeptember végén nyilvánosságra hozza a jogállamiság helyzetét az összes tagállamban értékelő első jelentését. Ennek közvetlen összefüggése nincs a költségvetéshez kapcsolódó jogállamisági mechanizmussal, a fókusza is sokkal szélesebb lesz, Navracsics szerint azonban borítékolhatóan nagy vitákat fog kiváltani, mivel "nem zajlott le az a módszertani vita, amely akár csak munkadefiníció szintjén pontosan meghatározná a jogállamiságot. Ebből a jelentésből az fog kiderülni, mit értenek a Bizottságban dolgozó köztisztviselők jogállamiság alatt. Aztán meg politikusok fognak vitatkozni róla, ami csak olaj lesz a tűzre."
A Narancs.hu rákérdezett a von der Leyen-beszédnek arra a javaslatára is, hogy külpolitikai kérdésekben a tagországok egyhangú szavazás helyett térjenek át a minősített többséggel történő döntéshozatalára. Navracsics Tibor szerint ezt már Jean-Claude Juncker is kezdeményezte két éve, jogilag az alapszerződések módosítása nélkül is lehetséges lenne, hogy mégsem történt előrelépés, az azt mutatja, hogy komoly nemzeti érdekellentétek akadályozzák a haladást. "Azt tippelem, hogy első körben a magyar kormány biztosan nem fog ehhez hozzájárulni, a szuverenitása megsértéseként fogja értelmezni a javaslatot" - mondta Navracsics.
Zupkó Gábor arra mutatott rá, hogy von der Leyen javaslata - Junckerétől eltérően - nem a teljes külpolitikai spektrumra, csupán az emberi jogok és a szankciók területére vonatkozik, így megvalósulásának is nagyobb az esélye. "A gyors reagálásnak nem könnyű az egyhangúság mellett eleget tenni" - mondta a bizottsági képviseletvezető.
Von der Leyen: még szeptemberben nyilvánosságra hozzák a jogállamisági jelentéseket
Az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében a 2030-as új klímacélokat is bejelentette. Itt az idő, hogy Európa felszámolja törékenységét, és lépéseket tegyen egy új élet felé, amelyhez erős egészségügyi unió létrehozására van szükség - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai ülésén.
Zupkó beszélt a Bizottság új migrációs javaslatcsomagjáról is, amelyet szerdán terveznek bemutatni. "Három pillére lesz: a megelőzést célzó külkapcsolati dimenzió, a külső határok menedzselése megerősített határőrizettel és a tagállamok közötti szolidaritás." A képviseletvezető komoly vitákra számít, mert már előre hallottak egymást kizáró elvárásokat: egyes tagállamok szerint akkor nem elfogadható a javaslat, ha nem tartalmazza a menedékkérők kötelező elosztását, mások számára éppen a kötelező áthelyezés lenne a vörös vonal.
"Nehéz lesz olyan megoldást találni, amit mindenki támogat, ha viszont átviszik egyes országok ellenállása ellenére, akkor azok épp úgy nem fogják végrehajtani, ahogy a 2015-ös ideiglenes menekültkvótát sem teljesítették" - mondta a migrációs csomagról Navracsics Tibor. Szerinte az előző Bizottság 2016-os megbukott javaslataihoz képest az új csomag közelebb lesz a magyar kormány álláspontjához, mert azóta megváltozott a politikai kontextus. "Ezt mutatja az is, hogy a leszboszi tűzeset után is csak minimális számban fogadtak be az európai kormányok menekülteket, mindenki nagyon óvatosnak tűnik."
Az új költségvetéshez a koronavírus-válság miatt hozzácsapott helyreállítási alap felhasználásában viszont az eddigieknél nagyobb szava lesz Brüsszelnek Navracsics szerint. "Eddig az országspecifikus ajánlások a szó szoros értelmében ajánlások voltak, most viszont ezeknek be kell épülniük a tagállamok helyreállítási terveibe, az előrehaladást ráadásul rendszeresen értékelik is. Alig láthatóan ugyan, de az uniós szint jelentős erősödésének lehetünk tanúi."
