Navracsics Tibor: „Nem fogunk kilépni az EU-ból”

  • narancs.hu
  • 2021.06.22 13:07

Belpol

A volt uniós biztos szerint az utóbbi évtizedben addigi partnereinkből vitapartnerek, majd ellenfelek lettek az Európai Unióban.

A korrupció és a jogállamiság kérdései kerültek szóva azon a hétfő esti beszélgetésen, amelyen Andor László és Navracsics Tibor, Magyarország két korábbi EU-biztosa vitatkozott a Transparency International Magyarország (TI) szervezésében. Először hazánk EU-csatlakozásáról és gazdasági kérdésekről volt szó. Andor László korábbi foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos szerint a 90-es években a gazdasággal és az ehhez köthető szociális felzárkózással kapcsolatos elvárások miatt köteleztük el magunkat az Európai Unió mellett. A várakozások egy része megalapozott volt, amiket az eltelt évtizedek visszaigazoltak. Az integrálódás elsősorban biztonságos környezetet, kiszámítható támogatási rendszert, jogi hátteret jelent; Magyarország már 1997-98 óta érezhette az előnyöket, hiszen ekkor kezdődtek meg a tárgyalások, amelyekről tudni lehetett, hogy elvezetnek a tagsághoz. Ám kiemelte azt is: míg 2004 körül Lengyelország, Szlovákia és Litvánia mögöttünk volt az egy főre jutó GDP tekintetében, addigra ezek az országok már előttünk járnak, tehát a régiós vezető szerepünk megváltozott. 

Navracsics Tibor volt kulturális, oktatási, ijfúságpolitika és sportügyi biztos úgy látta, az elmúlt 10-15 év bizonyítja, hogy az EU-n belül nem létezik egységes kormányzati rendszer. 2004-ig a tagságunk elérése volt a cél, aztán pedig az, hogy mire lehet használni az EU-t, amivel kapcsolatban a tágabb értelemben vett közélet bizonytalan. De az Unió a magyar politikai rendszer részévé és témájává vált, ami „áttörő siker”, hiszen korábban külpolitikai kérdés volt, ma meg már elsőszámű belpolitikai vitatéma. Ugyanakkor nagyon éles a szembenállás a magyar politikai életen belül ebben a kérdésben, és kevés az esély arra, hogy legyen nemzeti konszenzus, ezért bizonytalan Magyarország „Európa-stragégiája”.  

 
Navracsics Tibor (b), Martin József Péter, Andor László (j)
Fotó: Screenshot/Zoom

„Nem lett kisebb a közvagyon”

Második vitapontként a korrupció és a jogállamiság következett. Navracsics Tibor szerint a kormány álláspontja az, hogy nem lehet pontosan definiálni a jogállamiságot, ezért nincs is mivel számonkérni a kormányt. Az Európai Parlamentnek (EP) a jogállamiságra politikai identitású koncepciója van, az Európai Bizottság (EB) ezt jórészt az igazságszolgáltatás függetlenségéhez köti, amely szempont szerint Magyarország középmezőnyben van.

„Mégiscsak Szlovákiában öltek meg egy oknyomozó riportert”

– mondta, hozzátéve, hogy a kormány összedőlt a korrupció miatt, amiről talán egyszer vitáztak az EP-ben. Máltán szintén meggyilkoltak egy oknyomozó újságírót, ami miatt vizsgálódik az EB, de "alszik az ügy". A jogállamisági problémák Magyarországon korábban jöttek ki, ezért fokozott érzékenység veszi őket körül.  Navracsics szerint probléma, hogy az EP és Magyarország között megromlott a viszony, nem látja a megegyezési szándékot, és attól fél, hogy az EB-vel is ez lesz. „Az évek során egymásra rakódtak a konfliktusok” – mondta. A politiklus kifejtette: szerinte a jogállamiság az, amikor egy rendszeren belül a jogszabályok mindenkire kötelezőek, nincsenek alóluk kivételek. 

Andor szerint viszont fokozatosság figyelhető meg ebben a kérdésben. Az Unió bajban van, mert olyan jelenségeket észlel, amelyek miatt gyengül a jogállam és a demokrácia, és nem tud úgy föllépni, mint azok ellen az országok ellen, amelyek még nem tagjai az EU-nak. De szerinte ebben a tekintetben is puhulás észlelhető, mert például Törökország nem lehetne tagjelölt.

Ezt követően áttértek a jogállamisági mechanizmusra, mint az Unió egyik szankicós eszközére. Navracsics szerint az alaprobléma továbbra is az, hogy ha nincs egységes definíciója a jogállamiságnak, akkor ezzel nem lehet megoldani a problémát, és mindig politikai mérlegelés tárgya lesz, hogy megindítják-e a mechanizmust egy ország ellen, vagy sem. Andor László szerint az Uniótól mindenki azt várja el, hogy legyen egy objektív mérce, legyen automatizmus, ami "előállítja" a szankciókat, de ez nem egyszerű. 

A beszélgetést vezető Martin József Péter, a TI igazgatója szóba hozta, hogy az egyetemi fenntartóváltás értelmében a veszprémi Pannon Egyetem egyik kurátora Navracsics lett. A korábbi biztos szerint a kuratóriumban olyan helyi vállalkozók vannak, aki az ottani gazdasági élet szereplői, és tudomása szerint az összes egyetem átalakulása rendben zajlik. Azt nem tartja komoly érvnek, hogy a Fidesz párhuzamos állam építését hajtotta volna végre, személy szerint azért vállalta el ezt a szerepet, mert szereti a szülővárosát, és reméli, hogy az új fenntartói forma versenyképesebb egyetemet eredményez. Azt elismeri, hogy vagyonjuttatást történt, viszont a vagyontárgyak tekintetében szigorú korlátozások vannak, az oktatáshoz köthetőeket például nem lehet elidegeníteni.

„A közvagyon nem lett kisebb”

– állította.

Maradunk az EU-ban

A beszélgetés véghez közeledve felmerült, milyen jövő vár az EU-ra. Andor szerint nincs abban meglepő, hogy a közvélemény erősen EU-párti, mert a felzárkózó országok lakói szerint, ha keletkezik egy új probléma, akkor az EU-tól várják el, hogy segítsen. Navracsics úgy vélte, 2004 és 2006 között volt egy rövid időszak, amikor örültünk a belépésnek, majd szembesültünk a tagsággal járó problémákkal. 2014 és 2017 között az eddigi partnereinkből vitapartnerek, majd ellenfeleink lettek, és

szerinte Orbán Viktor volt az, aki az EP-t nagykorúsította, mert vitába szállt vele.

Ugyanakkor nem fogunk kilépni az EU-ból, amivel Andor is egyetért, viszont emlékeztetett a Brexitre, vagyis nem nulla százalék annak az esélye, hogy egy ország távozik. 

A beszélgetés végén pár nézői kérdést is beolvastak: az egyik arra vonatkozott, hogy tanítanának-e a kínai Fudan Egyetemen. Navracsics szerint a „hallgató hallgató”, és ha elmondhatja azt, amit akar, akkor nem lenne vele baja. Andor sem zárná ki, hogy tanítana, viszont jelenleg az egyetem körül áldatlan vita van, ami ebben a formában senkinek sem hiányzott. 

Érkezett egy kérdés Magyarország korrupciós helyzetéről is, mert a statisztikák szerint az ország – legalábbis az EU-ban – hátul kullog ebben a tekintetben. Navracsics szerint a korrupciót érzékelni és korruptnak lenni nem ugyanaz, és reméli, hogy annyira nem rossz a helyzet. Andor László megemltette, Románia és Bulgáriában valamennyit javult a helyzet Magyaországhoz képest, de szerinte is az érzékeléstől, így például a média munkájától sok minden függ. 

(Címlapképünk forrása: Facebook/@TransparencyInternationalMagyarorszag)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Neked ajánljuk