„Nem dolgozunk Magyarországon” – Dobrev Klára az Altus-ügyről és Tiborcz István gazdagodásáról

Belpol

Mi a különbség Gyurcsány Ferenc cége és mondjuk Tiborcz István sikere közt? Ezekről is beszélgettünk Dobrev Klárával a csütörtöki nagyinterjúnkban. Ízelítő.

MN: Tapasztalják ezt a hangulatot, tudják, hogy a Fidesz korábban parlamenti bizottságot is felállított az Altus vizsgálatára, azt is tudják, hogy szeretnek az EU-ra mutogatni. Elég naivak lehettek, ha nem borítékolták előre a következményeket.

DK: Néha az az érzésem, hogy ha húsz okos emberrel ülnék egy szobában, akkor sem tudnám előre kitalálni a Fidesz blődségeit. Nem dolgozunk Magyarországon, nem a Magyarországnak járó fejlesztési pénzeket használjuk, a pályázatunk elbírálásában valószínűleg magyar állampolgárok sem vettek részt, államigazgatási szereplők biztosan nem. Ha valakinek még ezek után is baja van az Altusszal, az abba is belekötne, ha Timbuktuban lennék fodrász.

(...)

MN: Játsszunk el még egy gondolatkísérlettel! Ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lenne, dolgozhatna a tulajdonában álló cég a bizottságnak?

DK: Azt hiszem, összeférhetetlen még egy aktív miniszterelnök esetében sem lenne a megbízás, mert a tagállamitól nagyon eltérő döntési mechanizmusok vannak a bizottságban. Talán érdemes lenne különbséget tenni az európai közös politikára óriási hatást gyakorló Angela Merkel és mondjuk egy kisebb ország miniszterelnöke között. De válaszolva a kérdésére, amint Gyurcsány Ferenc vagy a DK kormányzati pozícióba kerül, ismételten bezárjuk az Altus tanácsadási üzletágát.

MN: Említette már Orbán Viktor vejének üzleti sikereit, és ezt a labdát azért a DK is lecsapta. Tiborcz Istvánnál önmagában az a probléma, hogy pályázik, vagy a megbízások mögötti feltételezett visszaélések?

DK: Szerintem önmagában összeférhetetlen, ha a miniszterelnök vagy családtagja tulajdonában álló cég olyan pályázaton indul, amelyről nyilvánvalóan a miniszterelnök hatalmi struktúrájába tartozó emberek hozzák a döntéseket. Mindig azt a kérdést kell megválaszolnia a politikusnak, hogy félhetnek-e tőlem azok az emberek, akik a döntést hozzák. A miniszterelnök vejénél ez egyértelmű, ezért jogilag és etikailag is összeférhetetlennek gondolom a pályázatait.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.