Nem volt elég figyelmeztető jel? Mi zajlik a Honvédkórházban?

Belpol

Humánerőforrás-krízis, műszerhiány, Zacher Gábor felmondása, majd jelentős béremelés és új eszközök. Sűrű heteket él meg a Honvédkórház, de az ott megjelenő problémák nemcsak egy intézmény, egy osztályát érintik.

Két hete izzik a levegő a Honvédkórház körül, az intézmény sürgősségi betegellátó osztályának vezetője, Zacher Gábor ugyanis négy és fél év után felmondott.

Döntését azzal indokolta, hogy akkora a személyügyi és tárgyi krízis az osztályon, ami már veszélyezteti a munkavégzést, ezzel természetesen a betegeket is, ő pedig nem tud elszámolni a lelkiismeretével, ha folytatja. Egy kiszivárgott levél szerint pedig akkora a szakorvoshiány az intézmény sürgősségi centrumában, hogy októberre összeomolhat az ellátás. A kórház ezt cáfolta, Zacher nyilatkozatait az orvos sértődöttségének tulajdonította, és bár azt állították, minden rendben van, néhány nappal a bili borulása után meglepően nagy béremelést ígértek és új eszközöket vásároltak.

Zacher Gábor

Zacher Gábor

 

 

Az általunk megkérdezett szakemberek mindegyike úgy látja, hogy ami a Honvédkórház sürgősségijén történik, nem elszigetelt eset, még csak nem is a sürgősségi osztályok problémája, hanem az egész egészségügyi ellátórendszer gondja. „Rendszerszintű a probléma, ami történik, az tökéletes indikátora az egész magyar egészségügynek” – mondja Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos és egészségügyi szakértő. A problémák ráadásul nem most, hanem sok évvel ezelőtt kezdődtek és mindig más-más helyen válnak tarthatatlanná – most épp a Honvédban, de a sürgősségi osztályok sok helyen igen sanyarú helyzetben vannak.

A problémát és a megoldási lehetőségeket részletes cikkben járjuk körül a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában. A lap kapható a standokon vagy itt megrendelhető:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.