„A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament (EP) nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést” – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Ahogy az várható volt, Gulyás Gergely kijelentette, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.
Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol döntenek a konkrét jogi lépésekről. A miniszter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását.
Gyorselemzés: Orbán megérkezett az európai szélsőjobboldalra, de ebben nem lesz sok köszönet
A Sargentini-jelentés elfogadásának legfontosabb következményeit mérlegeljük. Az Európai Parlament mai ülésén 448 igen szavazattal (197 nem és 48 tartózkodás mellett) elfogadták a Sargentini-jelentést, ami az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárás megindítását jelenti Magyarországgal szemben. Rövid értékelésünkben végigvesszük a legfontosabb jogi, külpolitikai és belpolitikai következményeket. 1.
Közben Kovács Zoltán kormányszóvivő a BBC-n haknizott ugyanebben a témában, hasonló érveket felvonultatva, mint kollégája. Ő azt emelte ki, a jelentés nyilvánvalóan politikai indíttatású és „az EP baloldali-liberális berkeiből kapta a magyar kormány. A kormány már korábban is sokszor visszautasította azokat a megállapításokat, amelyekre a Sargentini-jelentés hivatkozik, és most is egy több mint százoldalas dokumentumban cáfolta annak ténybeli tévedéseit és politikailag motivált megállapításait”.
| ||
Kovács szerint az EP nem is rejtette véka alá, hogy ez egy politikai eljárás, amelyben azzal vádolták a kormányt, hogy megsértette az EU értékeit. „Márpedig az EU értékei az uniós jogrendszerben vannak lefektetve, és bármilyen jogi vitái voltak Magyarországnak a bizottsággal, azokat már mind lezárta.” A kormányszóvivő kijelentette, hogy „a Sargentini-jelentés elfogadása egy politikai boszorkányüldözés”.
