Orbán közleményben érvel amellett, hogy a CEU-t nem is üldözték el

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 18.

Belpol

Szerinte miután az egyetem épületében tartottak konferenciát, nem igaz, hogy ellehetetlenítették a működését. 

"Az elüldözött egyetem Budapesten (Szamizdat 13.)" címmel adta ki közleményben Orbán Viktor miniszterelnök írását a Miniszterelnöki Sajtóiroda, ebben Orbán arról értekezik, hogy nem is zárt be a CEU Budapesten, mert konferenciát tartottak a Nádor utcai épületében.

"Évek óta azt hallom a liberális politikusoktól és az őket támogató médiumoktól, hogy a magyar kormány bezáratta, és elüldözte az egyetemet Budapestről. A híradások szerint szeptember 16-án és 17-én sajtónyilvános, nemzetközi konferencia zajlott az egyetem budapesti kampuszán, amelyen a liberális akadémiai és politikai élet jeles képviselői is részt vettek. Hogyan történhetett meg mindez? Úgy, hogy akik eddig az egyetem bezárásával kampányoltak, nyilvánvalóan nem mondtak igazat" – írja Orbán. 

Szerinte a  magyarok már nem lepődnek meg, mert tudják, "hogy hogyan dolgozik Soros György és csapata. A magyar spekuláns mindig értett ahhoz, hogy az üzleti vállalkozásai elleni fellépéseket úgy tüntesse fel, mintha azok szörnyű társadalmi igazságtalanságok vagy éppen a személyével szembeni gonosz, antiszemita támadások lennének."

De vajon mit gondolhattak azok a jónevű kutatók, politikusok és értelmiségiek, akik megjelentek és előadtak a konferencián? Vajon hogyan egyeztették össze egyetemi fellépésüket azzal a hazugsággal, hogy a CEU-t a magyar kormány elüldözte Budapestről? Vajon mit éreznek most ezek a tudósok, szakemberek, politikusok, akik egész szakmai hitelüket elveszítették azért, mert felültek a Soros György és globális hálózata által terjesztett hazugságnak? – teszi fel a kérdést. "Kínos, nagyon kínos. Talán erről is kellene szervezni egy konferenciát a CEU budapesti kampuszán" – írja. 

Orbán szerint Magyarországot a "Soros-egyetem" kapcsán azért támadják, "mert nem hagyta, hogy a spekuláns milliárdos továbbra is visszaéljen a hatalmával", ugyanis az írás szerint a '90-es években "Soros hűséges szövetségese, Magyar Bálint, a liberális-exkommunista kormány oktatási minisztere olyan szabályt hozott, amely a magyar egyetemekkel szemben indokolatlan versenyelőnyt biztosított a Soros-egyetemnek. Mi ezt a kiskaput becsuktuk, és elrendeltük, hogy minden, Magyarországon létesített külföldi egyetem ugyanolyan feltételek szerint működjön, és tartsa be a jogszabályokat."

Szerinte valamennyi egyetem gond nélkül teljesítette a jogszabályi feltételeket, csak az általa "Soros-egyetemnek" nevezett CEU nem, mert mint írja, "alapítója számára ugyanis kifizetődőbb volt farkast kiáltani, nemzetközi kampányt szervezni Magyarország ellen, mint a megszerzett privilégiumokat feladni".

Végül "a legnagyobb hazugok és hazugságok toplistáján" felsorol néhány megszólalást (Guy Verhofstadt belga liberális politikus, Judith Sargentini EP-képviselő és az Európai Bizottság), amelyek a CEU elüldözését sérelmezték.

"Az egész EU szégyene, hogy a szóban forgó, tényszerűen hamis állítások uniós jogi eljárások alapjaiként szolgálnak. Quo vadis Europa?" – írja végül.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.