Orbán közleményben érvel amellett, hogy a CEU-t nem is üldözték el

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 18.

Belpol

Szerinte miután az egyetem épületében tartottak konferenciát, nem igaz, hogy ellehetetlenítették a működését. 

"Az elüldözött egyetem Budapesten (Szamizdat 13.)" címmel adta ki közleményben Orbán Viktor miniszterelnök írását a Miniszterelnöki Sajtóiroda, ebben Orbán arról értekezik, hogy nem is zárt be a CEU Budapesten, mert konferenciát tartottak a Nádor utcai épületében.

"Évek óta azt hallom a liberális politikusoktól és az őket támogató médiumoktól, hogy a magyar kormány bezáratta, és elüldözte az egyetemet Budapestről. A híradások szerint szeptember 16-án és 17-én sajtónyilvános, nemzetközi konferencia zajlott az egyetem budapesti kampuszán, amelyen a liberális akadémiai és politikai élet jeles képviselői is részt vettek. Hogyan történhetett meg mindez? Úgy, hogy akik eddig az egyetem bezárásával kampányoltak, nyilvánvalóan nem mondtak igazat" – írja Orbán. 

Szerinte a  magyarok már nem lepődnek meg, mert tudják, "hogy hogyan dolgozik Soros György és csapata. A magyar spekuláns mindig értett ahhoz, hogy az üzleti vállalkozásai elleni fellépéseket úgy tüntesse fel, mintha azok szörnyű társadalmi igazságtalanságok vagy éppen a személyével szembeni gonosz, antiszemita támadások lennének."

De vajon mit gondolhattak azok a jónevű kutatók, politikusok és értelmiségiek, akik megjelentek és előadtak a konferencián? Vajon hogyan egyeztették össze egyetemi fellépésüket azzal a hazugsággal, hogy a CEU-t a magyar kormány elüldözte Budapestről? Vajon mit éreznek most ezek a tudósok, szakemberek, politikusok, akik egész szakmai hitelüket elveszítették azért, mert felültek a Soros György és globális hálózata által terjesztett hazugságnak? – teszi fel a kérdést. "Kínos, nagyon kínos. Talán erről is kellene szervezni egy konferenciát a CEU budapesti kampuszán" – írja. 

Orbán szerint Magyarországot a "Soros-egyetem" kapcsán azért támadják, "mert nem hagyta, hogy a spekuláns milliárdos továbbra is visszaéljen a hatalmával", ugyanis az írás szerint a '90-es években "Soros hűséges szövetségese, Magyar Bálint, a liberális-exkommunista kormány oktatási minisztere olyan szabályt hozott, amely a magyar egyetemekkel szemben indokolatlan versenyelőnyt biztosított a Soros-egyetemnek. Mi ezt a kiskaput becsuktuk, és elrendeltük, hogy minden, Magyarországon létesített külföldi egyetem ugyanolyan feltételek szerint működjön, és tartsa be a jogszabályokat."

Szerinte valamennyi egyetem gond nélkül teljesítette a jogszabályi feltételeket, csak az általa "Soros-egyetemnek" nevezett CEU nem, mert mint írja, "alapítója számára ugyanis kifizetődőbb volt farkast kiáltani, nemzetközi kampányt szervezni Magyarország ellen, mint a megszerzett privilégiumokat feladni".

Végül "a legnagyobb hazugok és hazugságok toplistáján" felsorol néhány megszólalást (Guy Verhofstadt belga liberális politikus, Judith Sargentini EP-képviselő és az Európai Bizottság), amelyek a CEU elüldözését sérelmezték.

"Az egész EU szégyene, hogy a szóban forgó, tényszerűen hamis állítások uniós jogi eljárások alapjaiként szolgálnak. Quo vadis Europa?" – írja végül.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.