Orbán pénzt kért, helyette pofont kapott Brüsszelből

  • - urfi -
  • 2017. szeptember 1.

Belpol

A határvédelmünket eddig is támogatták, de kerítéseket nem finanszíroznak – szól az üzenet.

Orbán Viktor tegnap levelet írt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek, amelyben pénzt kért a kerítésre. „Az európai határok védelme és az európai szolidaritás ügyében fordulok Önhöz. Mint azt Ön is jól tudja, Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz. A kerítés megépítésével, háromezer határvadász kiképzésével és szolgálatba állításával hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben.” Hozzátette, hogy szerinte „nem túlzás azt állítani, hogy Európa biztonságát a magyar adófizetők finanszírozták”, ezért elvárja, hogy az EU fizesse ki a 270 milliárd forintos költségek felét.

false

 

Fotó: MTI/EPA

Mivel nem világos, milyen alapból és milyen alapon kérjük a támogatást, ezért a levél leginkább kommunikációs trükknek tűnik, amivel az ellenzéket lehet ugráltatni: Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő rögvest fel is szólította az ellenzéket, hogy álljon Magyarország mellé, és támogassa a kezdeményezést. Emellett a levél természetesen provokálja az EU vezetőit is, hiszen éppen az a kormányfő követel pénzt a szolidaritás jegyében, akit számtalan alkalommal vádoltak a szolidaritás megtagadásával, miután visszautasította a kvótarendszerben való részvételt. „A szolidaritás kétirányú utca, és minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből is. Ez nem olyan, mint egy à la carte menü, hogy azt kérünk, amit akarunk” –  reagált pikírten a levélre Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes szóvivője.

Az pedig pont hogy méretes túlzás, hogy „Európa biztonságát a magyar adófizetők finanszírozták”, ahogy arra az Európai Bizottság is rámutat a hvg.hu-nak küldött állásfoglalásában. Ebben felidézik, hogy a magyar határvédelem segítésére az EU 93,4 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a 2014–2020 közötti időszakban, emellett 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként; az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a Frontex) 18 fős kontingenssel folyamatosan jelen van a magyar–szerb határon; 2015-ben pedig Magyarország támogatást kért és kapott az EU polgári védelmi mechanizmusából.

Winterstein bizottsági helyettes szóvivő ezzel összhangban elég határozott üzenetet fogalmazott meg: „Támogatunk határvédelmi intézkedéseket az EU külső határain. Ez lehet a megfigyelő rendszer fejlesztése, lehet a határellenőrző rendszer fejlesztése. … de kerítéseket nem finanszírozunk.” A Bizottság az állásfoglalásában kifejti, hogy megvizsgálják a magyar kérést, de ezek alapján egyértelmű, hogy nem veszik be azt a csúsztatást, hogy a magyar kormány egymaga finanszírozza a határvédelmet, illetve hogy kerítésre nem adnak pénzt.

(hvg.hu, 444, MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.