Orbán szerint a koronavírus-fertőzés ott erősödik, ahol hagyományosan a migrációs útvonalak fekszenek

  • narancs.hu
  • 2020. július 3.

Belpol

A miniszterelnök úgy látja, ha az egészségügyben jól végzik a dolgukat, nem lesz második hullám.

Miután a minap Merkely Béla arról számolt be, hogy mivel a környező országokban növekszik a koronavírus-fertőzöttség, meg kell akadályozni, hogy külföldről behozzák újra a vírust. Orbán Viktor ugyanezzel kezdte pénteki rádióinterjúját. Azt hangsúlyozta, csak rajtunk múlik, hogy beengedjük-e a vírust. "Nem a háborút nyertük meg, csak a csatát" – mondta miniszterelnök.

„Észnél kell lenni” – tette hozzá figyelmeztetésképp. Azt mondta, a magyar ember olyan, hogy ha nem látja egy évben legalább egyszer a tengert, börtönben érzi magát, de a miniszterelnök szerint most inkább válasszuk a Balatont.

„Itt a nyár, fagylalt, lángos az emberek kezében, de őrizzük meg az óvatosságot. A kormány pedig ne nyaralgasson, figyeljen.”

Majd azt emelte ki, hogy "figyelnünk kell, hogy a migráció erősödése ne veszélyeztesse a magyarok egészségét".

Mert Orbán szerint a koronavírus-fertőzés ott erősödik, ahol hagyományosan a migrációs útvonalak fekszenek. Újra elmondta, amit csütörtökön már bejelentett, miszerint hiába kéri az EU, Magyarország nem nyitja meg a határait.

És ha már a menekültek szóba kerültek, a miniszterelnök a tranzitzónákról is szólt. Mint ismert, korábban az Európai Bíróság kimondta, hogy a magyar állam jogellenesen tart őrizetben menedékkérőket Röszkénél. Erre a magyar fél mint azt Orbán most bevallotta, sok gondolkodás után, hogy végrehajtsák-e, hogyan hajtsák végre az ítéletet, végül bezárták a tranzitzónákat.

"Úgy válaszoltunk Brüsszelnek, hogy még keményebbé tettük a beengedést" – mondta a miniszterelnök.

A nemzeti konzultációról szót ejtve Orbán azt mondta, az már összefüggésekre kérdez rá, a vírus és a menekültek közti összefüggésekre, de vannak benne gazdasági kérdések is. Hozzá is tette, hogy most szerinte gazdaságilag jobban mennek a dolgok itt, Közép-Európában, mint nyugaton, mi szerinte „felszálló ágban vagyunk”, míg Nyugat-Európa országai pedig „tényleg nagy bajban vannak.”

„Egy baj van, szegényebbek vagyunk” – állapította Orbán, miután hosszas eszmefuttatást vezetett le arról, hogy meglátása szerint a mostani EU-s gazdasági újraindítási alap arról szól, hogy Kelet-Európa megsegítse-e a bajba jutott délieket. A miniszterelnök szerint áll is a bál most Brüsszelben, de Orbán nyugodt, pénteken a magyar Országgyűlés elfogadja a magyar költségvetést, vagyis nálunk a helyzet stabil. A helyzet nehéz, de úgy véli, erősebben kerülhetünk ki a járvány okozta válságból, mint amilyen állapotban előtte voltunk.

Majd úgy zárta monológját, hogy ha az egészségügyben jól végzik a dolgukat, nem lesz második hullám.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.