Örökbefogadás fogyatékkal: "Hogy minek akarunk mi gyereket?"

  • Bugyinszki György
  • 2003. november 13.

Belpol

Jogerős ítélet ifj. Hegedűs Lóránt ügyében

Jogerős ítélet ifj. Hegedűs Lóránt ügyében

A múlt héten bűncselekmény hiányában felmentették ifj. Hegedűs Lóránt református lelkészt, volt MIÉP-es országgyűlési képviselőt, aki bő két éve a zsidóság kirekesztésére szólította fel egy kerületi pártlap olvasóit.

n Ifj. Hegedűs Lóránt 2001 augusztusában a MIÉP XVI. kerületi lapjában, az Ébresztőben azt írta: mindenféle galíciai jöttmentek a Jordán folyó partvidékéről össze-vissza rágják a hont, rugdossák a magyart, ezért jól ki kellene őket rekeszteni, különben lesz nemulass. Az akkori Pannon Rádiónak olyannyira megtetszett e veretes eszmefuttatás, hogy alig akarta levenni a műsoráról. A zsidózásra érzékenyebb magánszemélyek egy csoportja viszont keresetet nyújtott be, és a Fővárosi Bíróság első fokon meg is állapította a folytatólagosan elkövetett közösség elleni izgatás tényét. Az ítélet szerint mind Hegedűs, mind az írást közzétevő lap felelős szerkesztője, Metes György felelősségét megállapította. Előbbi másfél év szabadságvesztést kapott három évre felfüggesztve, utóbbit 525 ezer forintnyi pénzbírság megfizetésére kötelezték. Az ítélet indoklása szerint a civilizált országokban fel kell lépni minden hasonló nézettel szemben. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy Hegedűs református lelkész, és mint ilyen, akár ismerhetné is a XX. század történelmét. Csurka István az ítéletet akkor úgy kommentálta: most már tényleg kész Palesztina lettünk. Hegedűs arra hivatkozva fellebbezett, hogy nem a zsidókról értekezett Keresztény Magyar Állam című írásában, hanem napjaink Kun Béláiról, Gerő Ernőiről és Rákosi Mátyásairól (jótékonyan lebegtetve, hogy mi a rossebet keresnek az ilyenek a Jordán partján) - és különben sem a gyűlöletkeltés volt a célja, csak a szabad véleménynyilvánítás jogával élt.

Múlt csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában másodfokon jogerősen felmentette mindkét vádlottat. Az ítélet elismeri, hogy Hegedűs szavai sértőek lehetnek egyesek számára, a büntetőjogi szankciókat viszont túlzónak találja, mert a) a szólás szabadsága csak a legvégső esetben korlátozható, b) az írás nem ingerelt senkit tevékeny gyűlöletre, vagyis nem vezetett erőszakos cselekményekhez, és nem mutatható ki egyértelműen, hogy ez lett volna a célja. A zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben az ítélethirdetéskor tapsvihar tört ki, s a nekilelkesült hallgatóság a végén a Himnuszt is elénekelte.

Kovács László MSZP-elnök az eset után leszögezte: elodázhatatlan, hogy külön törvény szülessen a gyűlöletbeszédről. (Ennek esélyeiről és az Alkotmánybíróság vonatkozó állásfoglalásairól lásd: Szavas bőgés, Magyar Narancs, 2003. szeptember 11.) Fodor Gábor (SZDSZ) szerint bár mélységesen elítélendő minden hasonló megnyilatkozás, a szabad szólás elve sérthetetlen. A Fidesz és az MDF hallgat.

Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy közérdeklődést kiváltó ügyekben a különböző szinteken egymásnak tökéletesen

ellentmondó tartalmú ítéletek

születnek. Hack Péter büntetőjogász, egyetemi tanár szerint bár ez valóban így van, a jelenség az igazságszolgáltatás egészére még-sem jellemző. Úgy véli: manapság a rendszer leggyengébb pontja a Legfelsőbb Bíróság, ahol nem feltétlenül a legjobb szakemberek dolgoznak. Olyanok, akik ma - például a nyelvtudás hiánya miatt - jogi dipiomát sem kaphatnának, és nélkülözik a jogi kultúrát is. "Több évtizedes kontraszelekció eredménye ez" - véli. A konkrét ítéletről Hack Péter azt mondta: az antiszemita uszítást a holokauszt után máshogy kell megítélni büntetőjogilag. A Legfelsőbb Bíróság korábban - szerinte hibásan - a Csemegi-kódex szempontjait jelölte meg az ilyen ügyek értékelésének alapjául: vagyis akkor történik bűncselekmény, ha az uszító beszéd reális, konkrét veszélyt hoz létre. "A történelem ismeretében azonban nem lehet kérdéses az antiszemita beszéd pusztító hatása." Ezzel együtt Hack tiszteletben tudja tartani a mostani döntést (bár az elsőfokú ítélet érvelése közelebb áll hozzá), mivel "egy beteg lélek hörgése egy kerületi pártlapban" valóban nem jelent valódi veszélyt, hisz "nem hallgat rá senki, ahogyan egy kocsmai kifakadás miatt sem kell bírói ítélet után kiáltani".

Nem a büntetőjog eszközével

kell elítélni az ifjabb Hegedűséhez hasonló megnyilvánulásokat, hanem ki kell zárni a civilizált emberek közösségéből őt és a pártját is - véli Hack Péter. "Akár a saját egyháza, akár a politika szereplői teszik ezt - ez morális és nem jogi szankció." Úgy véli, így sem marad az eset büntetlenül, tehát nem vonhatja le senki azt a következtetést, hogy ezentúl nyugodtan lehet - például - zsidózni. "Annál nagyobb büntetést elképzelni sem lehet, mint hogy a választók kiszavazták a MIÉP-et a parlamentből, azok után, hogy a Fidesz minden erejével segítette a pártot: anyagi támogatással, külön médiummal és azzal, hogy az Alkotmánybíróság döntése ellenére hagyta, hogy a MIÉP-frakcióból történt kilépések után is frakcióként működhessenek."

Hack azonban ijesztőnek tartaná, ha ez az eset egy újabb érvet jelentene a törvényi szabályozás szigorításának hívei számára. Mint fogalmazott: "A szólás szabadságával való visszaélés még mindig kisebb veszély a társadalomra, mint a szabad szólás korlátozása. Ha valamiért hibáztatható az igazságszolgáltatás, az az, hogy a Fradi-szurkolók antiszemita jelszavait követő gyújtogatásait garázdaság vagy rendbontás vétségének, tehát szabálysértésnek tekinti, ahelyett, hogy az uszítás tényállását alkalmazná. Nem igaz, hogy ha egy politikus ingerel gyűlöletre, akkor az hatásánál fogva nagyobb veszélyt jelentene. A Fradi randalírozó közönsége jelenti a nagyobb veszélyt, hisz ott nyilvánvaló erőszak történik. Amikor pedig azt mondom, hogy ki kell rekeszteni Hegedűst és a hozzá hasonlókat a civilizált emberek közösségéből, akkor ezt éppen a véleménynyilvánítás szabadsága miatt mondhatom" - hangsúlyozta Hack Péter.

Bugyinszki György

Figyelmébe ajánljuk

A MÁV finanszírozza az elavult iparvágány karbantartását a kínai cég számára

Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja.