Országjáró körúton oszlatnák a tévhiteket a civilek

Belpol

Céljuk, hogy az emberek ne csak a propagandán keresztül, hanem hús-vér valójukban is találkozzanak a civil szervezetek munkatársaival.

„A kormányzati támadások összetartóbbá tették a magyar civil szférát. Felhívták a figyelmet a szolidaritás, az egymásért való kiállás fontosságára, de arra is, hogy munkánkat aktívabban kell kommunikálnunk a társadalom felé” – mondja Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója.

A 25 éves Ökotárs – mely szervezet leginkább a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolítójaként került a kormányzati figyelem és a hírek középpontjába -  sok más civillel összefogva októberben öt vidéki nagyvárosban mutatkozik be. A „KÖZöm?” rendezvénysorozat első állomása csütörtök este lesz a győri Bridge egyetemi klubban.

Móra szerint úttörő kísérletről van szó. Korábban nem fordultak ilyen, lakossági fórum-szerű módon a nagyközönséghez, és arra sem volt példa, hogy ennyire különböző területeken dolgozó NGO-k közös rendezvényeket hozzanak össze. „Az országos hatókörű szervezetek munkájáról sok esetben csak a sajtóból értesül az állampolgár, most az a cél, hogy élőben is találkozhasson és beszélgethessen a civil szervezetek képviselőivel.”

Az estek elején a meghívott szervezetek mutatkoznak be röviden, majd a közönség bevonásával a helyieket foglalkoztató problémákról, azok országos ügyekhez való kapcsolódásáról lesz szó. Az Ökotárs a vidéki nagyvárosokban aktív civileket is bevont a szervezésbe. A győri állomáson ott lesz a Civil Kollégium Alapítvány, a Háttér Társaság, a K-Monitor, a Magyarországi Európa Társaság, a Menedék Egyesület, a TASZ és a Védegylet.

Az egyik előre meghirdetett téma a menekültügy, így megkérdeztem Móra Veronikát, nem tart-e attól, hogy elszabadulnak az indulatok, mint azt az elmúlt hetekben Őcsény vagy Esztergályhorváti példáján láttuk. „Arra számítunk, hogy érdeklődő, nem pedig destruktív szándékkal jönnek majd az emberek. Persze kifejezett célunk tartalmas beszélgetést, akár vitát generálni, a menekültkérdésben is rengeteg a tévhit, a félreértés, ezért hasznos lesz, hogy a résztvevők első kézből, a menekültekkel dolgozó civilektől szerezhetnek tapasztalatot, tudást” – véli az Ökotárs igazgatója.

Móra Veronika reméli, hogy a beszélgetések nem a Földi László „biztonságpolitikai szakértő” által kijelölt mederben folynak majd, aki „minden alapot nélkülöző és megengedhetetlen módon” minősítette szabadon likvidálható háborús bűnösöknek a menedékkérőket segítő civileket.

A Civil Kollégium Alapítvány felméréséből az derül ki, hogy minden lejáratási kísérlet dacára emelkedik a polgárok civil szervezetekbe vetett bizalma, míg a politikai vagy államigazgatási szervek megítélése sokkal negatívabb. „Az emberek általában fontosnak, társadalmilag hasznosnak tartják a civilek tevékenységét, ugyanakkor keveset tudnak róla, és aktivitásuk a növekvő tendencia ellenére sem túl magas. Ezen szeretnénk változtatni” – mondja Móra Veronika.

A „KÖZöm?” rendezvénysorozat további állomásairól az Ökotárs honlapján lehet tájékozódni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.