Palkovics elveszi az akadémiai kutatók közalkalmazotti státuszát

  • narancs.hu
  • 2020. október 28.

Belpol

"Nehéz lenne Palkovics Lászlónál kártékonyabb figurákat találni a magyar tudomány történetében" - írta az Akadémiai Dolgozók Fóruma.

Újra az MTA-tól elvett kutatóhálózat ellen fordul Palkovics László innovációs és technológiai miniszter - írja szerda reggeli közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).

A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy egy kedd este benyújtott törvényjavaslat szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ismét nekimegy a kutatóhálózatnak, és meg kívánja fosztani közalkalmazotti státuszuktól a kutatóintézetek dolgozóit, anélkül hogy erről velük egyeztetett volna.

A törvénytervezet az ADF szerint csak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szól, de semmilyen garanciát nem tartalmaz, és nem rendelkezik a kutatói életpályák biztosításáról sem.

A javaslatot az ITM ráadásul nem az illetékes és a kutatóhálózatban reprezentatív tagsággal rendelkező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) juttatta el, így a szakszervezet az egyébként is rosszhiszeműen kitűzött határidőn belül arról nem is tudott véleményt nyilvánítani.

Hozzáteszik, a TDDSZ és az ADF által végzett felmérésből egyébként egyértelműen kiderült, hogy a dolgozók többsége ragaszkodik a közalkalmazotti státuszhoz, méghozzá elvi okokból, így mindkét szervezet elutasítja annak megvonását.

"Különösen felháborító és botrányos, hogy a kormány a törvénymódosítás benyújtására a járványhelyzetet használja fel, tudván, hogy a korlátozó intézkedések jelentősen leszűkítik a tiltakozások körét. A pusztítást Maróth Miklós hallgatása teszi teljessé, aki nem áll ki a dolgozók kinyilvánított akarata mellett" - írták.

A közlemény szerint a szakszervezet többszöri hivatalos kapcsolatfelvétele ellenére sem került sor sem hivatalos tájékoztatásra, sem érdemi tárgyalásra a közalkalmazotti státusz 2020 tavasza óta lebegtetett elvételének kérdésében.

"Véleményünk szerint nehéz lenne Palkovics Lászlónál kártékonyabb figurákat találni a magyar tudomány történetében, legalább az ‘50-es évekig kellene visszamenni a történelemben"

- írja az ADF, amely Palkovics korábbi intézkedéseinek felsorolásával zárja közleményét, hozzátéve, hogy egy státusz megvonását teljes erővel támogatják, és ez Palkovics László akadémiai tagsága.

Az ITM mindeközben egy közleményt adott ki szerda reggel, amelyben Schanda Tamás államtitkár arról beszél, hogy a jogállás megváltoztatása rugalmasabb bérezést tesz lehetővé a kutatóhálózatban foglalkoztatottak számára, és hogy "ez a lépés elengedhetetlen a tehetséges kutatók bevonzásához és megtartásához".

A közleményben "teljesítményalapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony" bevezetéséről írnak, és hogy a Munka törvénykönyve szerinti új jogállás nagyobb szabadságot és rugalmasabb feltételrendszert teremt a munkáltató számára a kutatói bérek meghatározásában, és csökkenti az intézményekre háruló adminisztrációs terheket.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.