Közel 8000 orvostól kapott visszajelzést a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy felmérés során, amelyben azt vizsgálták, hogy mit gondolnak az egészségügyi dolgozókra vonatkozó új jogviszony törvényi bevezetéséről.
A MOK felmérésében az orvosok 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a törvény jelen formája számára nem elfogadható, és
a közellátásban dolgozó orvosok több mint kétharmada névvel vállalta, hogy az új jogviszonyt nem fogja aláírni.
A közellátást elhagyni tervező orvosok 37,4 százaléka a magánegészségügyben kíván elhelyezkedni, a válaszadók több mint egyharmada pedig a szerződés aláírása helyett inkább az ország, vagy az ágazat elhagyását választaná.
A MOK közleménye szerint a kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig is kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes. A magyar szakorvosok 52 százaléka ugyanis kettő vagy több állásban dolgozik. Az orvosok közel fele, 43 százaléka vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását.
Az is kiderült, hogy a magyar orvosok 58 százaléka a heti 48 órás EU-s direktívát, 20 százalék pedig a magyar törvényben maximalizált heti 60 órás óraszámot is meghaladóan dolgozik.
Hozzáteszik, a szakdolgozói kamara felmérése szerint a törvény hatálya alá eső szakdolgozók körében is nagy a törvény elutasítottsága.
A MOK azt írja, a felmérések adatait igen aggasztónak tartja, ezért az eredményes járvány elleni védekezés, az ágazat békéje és stabilizálása érdekében, valamint a járvány utáni újjáépítést megkönnyítendő az alábbi lépéseket sürgeti:
- a törvény hibás pontjait ki kell javítani a MOK javaslatai szerint, az ágazat dolgozóival egyeztetett módon,
- a Kamarákat mielőbb be kell vonni a most készülő jogszabályok, kormányrendeletek előkészítésébe, és a tagság javaslattételét is lehetővé tevő, megfelelő véleményezési időt kell biztosítani számukra,
- az orvostársadalmat, az ágazat dolgozóit és a betegeket tájékoztatni kell a kormányzati szándékról, a jogszabályok pontos tartalmáról és a tervezett intézkedésekről,
- tájékoztatni kell egyes tisztázatlan helyzetű, a közellátásban dolgozó csoportok mellett a háziorvosokat, alapellátó gyermekorvosokat és fogorvosokat, valamint asszisztenseiket a bérrendezésüket megteremtő rendelkezésekről.
Hozzáteszik, a Magyar Orvosi Kamara konszenzusos törvénymódosítást (nem rendeleti szabályozást) vár, főleg a következő pontok mentén:
- A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozását szeretnének, hogy a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történhessen a kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel és juttatásokkal.
- A másodállások vállalásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni.
- Továbbra is kérik a kamara által készített eredeti, szakmai előmenetelt, tudományos teljesítményt és tudást elismerő, illetve későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését.
- Azt is kérik, hogy a szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyban.
- A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen például a nőgyógyászattal való kivételezés és ezzel összefüggésben az önkéntes segítő státuszának megtartása).
- Azt is kérik, hogy az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből.
