Palkovics: Júniusban módosulhat az akadémiai törvény

  • narancs.hu
  • 2019. május 6.

Belpol

Az MTA bürokratáival nem sikerült elvégezni a munkát, most a kormány következik.

Ha az MTA közgyűlése hétfőn úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, a helyzetet a kormánynak kell megoldani – jelentette ki Palkovics László a Magyar Hírlapnak adott interjúban. Az innovációs és technológiai miniszter szerint az a legfontosabb, hogy megszüntessék a már fél éve fennálló bizonytalanságot.

Palkovics szerint a lényegi szempontot a kormány már egyértelművé tette: a kutatóintézet-hálózat működését az Akadémia szervezetén kívül, a köztestülettől függetlenül kívánja megoldani.

Palkovis szerint legitim igény, hogy a hálózatot finanszírozó közösség – az adófizetők, a választók által megválasztott kormány vagy éppen az ipar – lássa, hogy mi történik a forrásokkal. (..) A cél tehát az, hogy egy másfajta kontroll alatt működjön a hálózat, ami azonban nem azt jelenti, hogy az Akadémiának ebben ne lenne szerepe a továbbiakban. Azt illetően, hogy a közgyűlés ezt meg is szavazza, nem optimista.

Az intézethálózat kiszervezéséhez szükséges feltételrendszer kidolgozására létrehoztak egy jogi-pénzügyi, illetve egy stratégiai-szakmai kérdésekkel foglalkozó, az Akadémia és a minisztérium által delegált tagokból álló bizottságot. Utóbbi el is végezte a feladatát. A jogi-pénzügyi munkacsoport tevékenysége viszont sikertelennek bizonyult, mivel „sajnálatos módon az Akadémia által delegált bürokratákkal nem sikerült elvégezni a munkát”. Emiatt a közgyűlésnek nem tudják bemutatni, hogy a létrejövő kutatóhálózat milyen struktúrában működjön, hogyan nézzen ki a finanszírozása.

A miniszter az átvilágítás eredménye ellenére úgy véli, hogy Magyarország tudományos teljesítménye nem jó, semmit nem haladtunk előre az utóbbi évtizedekben. "Mert lehet, hogy egy euróra vetítve mi írjuk a legtöbb tudományos cikket, de az is, hogy hány spin-off (egyetemi vagy közfinanszírozású) vállalkozás jön létre akadémiai ötletek alapján, amivel viszont már korántsem állunk jól" – jelentette ki.

Ha az MTA közgyűlése továbbra sem kér a kormány tervéből, Palkovics szerint a megoldás az lehet, hogy módosítják az akadémiai törvényt és a kutatóintézet-hálózat a jövőben nem az Akadémián belül, hanem azon kívül működik. Az ehhez szükséges jogszabálymódosítást még júniusban elfogadhatja az Országgyűlés.

Palkovics meggyőződése, hogy a tudomány Akadémiától és államtól való függetlenségét a vagyonkezelő alapítványi forma tudná garantálni. "Ezt valósítottuk meg a Corvinus egyetem esetében, és hisszük, hogy ez egy sikeres történet lehet" – mondta Palkovics.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.