Az EP választás után újra előveszi a kormány az újságírókamara ügyét

  • narancs.hu
  • 2019. május 6.

Belpol

A Magyar Sportújságírók Szövetsége múlt heti közgyűlésén már úgy emlegetették, mint ami hamarosan megvalósul.

Az újságírókamara létrehozásáról beszélt Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, szervezet közgyűlésen - értesült a Népszava. Korábbi elképzelések szerint a szervezetbe a kiadókkal együtt léptetnék be gyakorlatilag a teljes magyar közéleti sajtót. A kamrai tagságot egyrészt  előnyökkel – például utazási kedvezménnyel, a kényszervállalkozó újságírók zavaros nyugdíjviszonyainak rendezésével – tennék csábítóvá, másrészt a kormány csak a kamarához tartozó újságíróknak küldene meghívókat a kormányzati sajtóeseményekre, csak ők léphetnének be a parlamentbe, a képviselői irodaházba, és bizonyos, egyelőre közelebbről meg nem határozott egységes szakmai és etikai normák betartásához kötnék az amúgy ingyenes, sajtóigazolvánnyal is járó tagságot.

A hazai sajtószakmai szervezetek azóta több alkalommal is elutasítóan reagáltak az elképzelésre, részben a korábbi rossz emlékű, az állami antiszemitizmust intézményesítő sajtókamarával fölmerülő párhuzam miatt, részben pedig azért, mert semmilyen konzultációt nem folytattak a szakma képviselőivel a tervekről, így az érdekképviseletek leginkább a kormányzati akaratérvényesítés, a politikai befolyásszerzés újabb eszközét látták a majdani sajtókamarában.

Egy hónappal ezelőtt, amikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában, a MÚOSZ belpolitikai szakosztályának hívására szinte az összes szakmai szervezet – a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Sajtószakszervezet, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Protestáns Újságírók Szövetsége, a Magyar Lapkiadók Egyesülete – vezetői összegyűltek, hogy a sajtóigazolványok kiadásáról és az érdekképviselet lehetőségeiről beszélgessenek, a kamara kizárólag negatív kontextusban került szóba, részben a politikai ráhatással, részben a ma létező szervezetek tagságának esetleges elszívásával összefüggésben.

A Népszavának a MSÚSZ-kongresszuson jelen lévő forrásai szerint a sportújságíró-szövetség tanácskozásán ehhez képest az elnök kifejezetten pozitív fejleményként beszélt a szervezet várható létrejöttéről. A Nemzeti Sport főszerkesztőjeként is dolgozó, a miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó Szöllősi György nem kívánta kommentálni  a Népszava értesüléseit.

A MÚOSZ áprilisi fórumán az is elhangzott, hogy amennyiben a kormány a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés nélkül, netán egyéni képviselői indítványként előterjesztett törvénnyel hozza létre a kamarát, az újságíró-érdekképviseletek azonnal az európai illetve a nemzetközi újságíró-szövetséghez, valamint az európai unió intézményeihez fordulnak. A többek között éppen a sajtószabadság helyzete miatt (a saját európai pártcsaládjától is) bírálatokat kapó Orbán-kabinetnek most aligha hiányozna egy újabb sajtóbotrány – kormányközeli források szerint az újságírókamara témáját az EP-választás után tűzik napirendre.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.