Az EP választás után újra előveszi a kormány az újságírókamara ügyét

  • narancs.hu
  • 2019. május 6.

Belpol

A Magyar Sportújságírók Szövetsége múlt heti közgyűlésén már úgy emlegetették, mint ami hamarosan megvalósul.

Az újságírókamara létrehozásáról beszélt Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, szervezet közgyűlésen - értesült a Népszava. Korábbi elképzelések szerint a szervezetbe a kiadókkal együtt léptetnék be gyakorlatilag a teljes magyar közéleti sajtót. A kamrai tagságot egyrészt  előnyökkel – például utazási kedvezménnyel, a kényszervállalkozó újságírók zavaros nyugdíjviszonyainak rendezésével – tennék csábítóvá, másrészt a kormány csak a kamarához tartozó újságíróknak küldene meghívókat a kormányzati sajtóeseményekre, csak ők léphetnének be a parlamentbe, a képviselői irodaházba, és bizonyos, egyelőre közelebbről meg nem határozott egységes szakmai és etikai normák betartásához kötnék az amúgy ingyenes, sajtóigazolvánnyal is járó tagságot.

A hazai sajtószakmai szervezetek azóta több alkalommal is elutasítóan reagáltak az elképzelésre, részben a korábbi rossz emlékű, az állami antiszemitizmust intézményesítő sajtókamarával fölmerülő párhuzam miatt, részben pedig azért, mert semmilyen konzultációt nem folytattak a szakma képviselőivel a tervekről, így az érdekképviseletek leginkább a kormányzati akaratérvényesítés, a politikai befolyásszerzés újabb eszközét látták a majdani sajtókamarában.

Egy hónappal ezelőtt, amikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában, a MÚOSZ belpolitikai szakosztályának hívására szinte az összes szakmai szervezet – a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Sajtószakszervezet, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Protestáns Újságírók Szövetsége, a Magyar Lapkiadók Egyesülete – vezetői összegyűltek, hogy a sajtóigazolványok kiadásáról és az érdekképviselet lehetőségeiről beszélgessenek, a kamara kizárólag negatív kontextusban került szóba, részben a politikai ráhatással, részben a ma létező szervezetek tagságának esetleges elszívásával összefüggésben.

A Népszavának a MSÚSZ-kongresszuson jelen lévő forrásai szerint a sportújságíró-szövetség tanácskozásán ehhez képest az elnök kifejezetten pozitív fejleményként beszélt a szervezet várható létrejöttéről. A Nemzeti Sport főszerkesztőjeként is dolgozó, a miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó Szöllősi György nem kívánta kommentálni  a Népszava értesüléseit.

A MÚOSZ áprilisi fórumán az is elhangzott, hogy amennyiben a kormány a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés nélkül, netán egyéni képviselői indítványként előterjesztett törvénnyel hozza létre a kamarát, az újságíró-érdekképviseletek azonnal az európai illetve a nemzetközi újságíró-szövetséghez, valamint az európai unió intézményeihez fordulnak. A többek között éppen a sajtószabadság helyzete miatt (a saját európai pártcsaládjától is) bírálatokat kapó Orbán-kabinetnek most aligha hiányozna egy újabb sajtóbotrány – kormányközeli források szerint az újságírókamara témáját az EP-választás után tűzik napirendre.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.