"Több mint 140 kollégát veszítettünk el másfél év alatt. Ebből hivatalos adat még csak tavaly december 31-ig van, beadtuk az újabb közérdekű adatigénylésünket, amelyben 2020. január 1-től június 30-ig ugyanazokra az adatokra kérdezünk rá" - mondta el Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Spirit FM Partvonal című műsorában, idézi az atv.hu. Hozzátette: ebben még nincsenek benne a második félév, azaz a második hullám vége és a harmadik hullám adatai.
Az alelnök arról is beszélt, hogy a hozzájuk beérkezett információk szerint egyre több intézményben jelenik meg ismételten a koronavírus-fertőzés, és a pedagógusok fel vannak készülve arra, hogy akár egyik napról a másikra ismét átálljanak a digitális oktatásra.
Gosztonyi szerint a pedagógusi, csak úgy, mint az egészségügyi és szociális ágazat "mélységesen alulfinanszírozott", pedig az elmúlt másfél évben éppen ez a három ágazat hozta a legnagyobb áldozatokat a pandémia elleni védekezésben. Információik szerint az egészségügy után a legtöbb halálos áldozatot az oktatási szakma szenvedte el.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottságot alakítottak: azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve. A két szervezet négypontos követelést fogalmazott meg, amit eljuttattak Orbán Viktorhoz is.
Az alelnök most azt mondta, hogy nemcsak a pedagógusok számára, hanem az oktatásban dolgozók számára is bérrendezést kérnek.
Jelenleg 101 500 forinton van befagyasztva a pedagógus bértábla, ha hinni lehet annak, hogy 200 ezer forint lesz a minimálbér, akkor nagyjából 100 százalékos béremelésre lenne szükség
– mondta Gosztonyi. Az alelnök hozzátette: amíg a kormány "szándékosan rombolja a pedagógusok imidzsét", addig nagyon nehéz lesz pedagógust találni. "A bérelem az egyik része, de ha egy kiszámítható jövőképpel rendelkezhetnének a pedagógusok, a társadalmi megbecsüléssel párosítva, akkor sokan visszatérnének a pályára."
A lehetséges sztrájkkal kapcsolatban elmondta, hogy ha a sztrájkkötelezettségeiket elutasítják, jogszerű sztrájkot csak akkor tudnak megtartani, ha a kezükben van egy olyan bírósági végzés, amely kimondja a még elégséges szolgáltatásokról szóló kötelezettséget. A sztrájkbizottság vitatja, hogy egyáltalán szükség van-e erre a szolgáltatásra. Az eddigi tapasztalataik alapján a másodfokú ítélet egy hónapon belül megszületik, viszont a Kúriát már nem kötik szűk határidők.
Ezért Gosztonyi szerint
a választásokig valószínűleg nem lehet sztrájk.
Hacsak "a Kúria meg nem embereli magát. Mi azon vagyunk, hogy legyen, de ha több napos sztrájk nem is lehet, a sztrájkbizottsági tárgyalások alatt figyelmeztető sztrájkot lehet tartani, valószínűleg ez lesz az első lépés" - tette hozzá.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
