Miközben a kormány új közellenségével interjúztunk, a szomszéd asztalnál négy gyanús alak hallgatózott

  • Urfi Péter
  • 2017. szeptember 15.

Belpol

Nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy a Szrgya Popoviccsal folytatott beszélgetésünket rajtunk kívül más is rögzítette.

A kormány új kommunikációs fegyvere a zavargásokkal való riogatás. Ez a kampány április óta tart, és egyre erősödik. Amikor pedig kiderült, hogy a Közös Ország Mozgalom meghívására a Parlamenttel szemben felállított Agórán ad elő Szrgya Popovics, számos ellenállási mozgalom tanácsadója szerte a világon, megszületett az új mumus. Rogán Antal nem mondta ki a nevét, de egyértelműen rá utalt múlt csütörtökön az ATV-ben, amikor elmondta: „Soros támogatásával zajlik egy felkészülés a polgári engedetlenségre, ami könnyen erőszakos zavargásokba csaphat át, mint Szerbiában és Macedóniában. Azok a külföldiek, akik Magyarországra érkeznek előadásokat tartani polgári engedetlenségről, Szerbiában és Macedóniában utcai zavargásokba torkolló akciókban vettek részt.” Popovics csütörtöki előadása után a kormányzati propaganda összehangolt támadást indított ellene: csak a Magyar Idők honlapján egyetlen délelőtt alatt három cikk jelent meg a piszkos ügyeiről és az anarchiáról, ami a nyomában jár.

A Magyar Narancs e heti számában részletesen bemutatjuk, miért különösen visszás ez az új politikai termék és hogy miért lehet mégis hatásos. Arra is kitérünk, hogy mi az előzménye: az orosz propaganda riogatása az ún. színes forradalmakkal, ami a 2014-es ukrajnai forradalom után a fideszes sajtóban is megjelent. Akkor éppen az volt a feltételezés, hogy a CIA akarja megbuktatni Orbán Viktort a netadós tüntetéssel. Most már az a sztori, hogy Soros György akarja megbuktatni Orbánt, méghozzá Szrgya Popovicson keresztül.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A cikkhez interjúztunk a szerb aktivistával is, és beszélgetés közben, a margitszigeti szálloda lobbijában különös jelenségre lettünk figyelmesek: a mellettünk ülő négyfős társaság pontosan úgy viselkedett, mintha minket akarnának megfigyelni. Némi gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy ezt nem írjuk bele a cikkbe, mivel konkrét bizonyítékunk nem volt, és se jogellenesnek, se különösebben fenyegetőnek nem gondoltuk volna azt se, ha Popovicsot történetesen lehallgatja valamelyik szerv.

De lapzártánk óta némiképp durvult a helyzet. A Nemzetbiztonsági Bizottság keddi ülésén kiemelt téma volt az ellenzéki zavargás lehetősége, a témában meghallgatták a titkosszolgálatokat is, Németh Szilárd pedig megnevezett három személyt – Gulyás Mártont, Schilling Árpádot és Vágó Gábort –, akiknek a szerepét a zárt ülésen tárgyalták. Vágó Gábor erre reagáló blogbejegyzésében pedig többek között azt írta, hogy hozzászokott már a lakása előtt parkoló, és „a Magyar Idők első oldalát órákon át olvasó ismeretlen ismerős” jelenlétéhez.

Ebben a helyzetben már úgy ítéljük meg, hogy az ellenzéki aktivisták és feltételezett társaik megfigyelése olyan fontos téma, amely közérdeklődésre tarthat számot, ezért írunk a szállodai embereinkről.

Hogy miért gondoltuk őket gyanúsnak?

Popovics múlt pénteken reggeltől estig sorban adott interjúkat. A három férfiból és egy nőből álló társaság hosszan, legalább két órán át ült ott a szomszéd asztalnál (lehet, hogy tovább is, de mi eljöttünk), miközben gyakorlatilag nem beszélgettek. Ez még persze előfordulhat bármilyen társasággal, de az már kevésbé, amit ezen felül csináltak.

1. Folyamatosan figyelték, ki megy Popovics közelébe, de mindig csak lopva, takarásból vagy a tükörből nézték, mi történik.

2. Senkire nem néztek rá hosszan, de minden mozgásra felkapták a fejüket.

3. Popovicsot és a vele beszélgetőknek legalább egy részét le is fotózták.

4. A Popovicshoz legközelebb, neki háttal ülő férfi valamiért egy vastag (bőr)kabátot választott azon a kifejezetten meleg, kora őszi napon. A kabátot a fotelja háttámlájára helyezte, de egy nehéz tárgy annyira lehúzta, hogy egyszer le is esett. A mellette ülő férfi figyelmeztette a malőrre, mire ő visszarakta ugyanoda és ugyanúgy zsebbel kifelé.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Mivel fotós kollégám több képet és videót készített róluk, ezért utólag meglehetősen pontosan ki tudtuk elemezni azokat a részleteket is, amelyek a helyszínen nyilván fel sem tűntek.

Még ha helyes is a sejtésünk, akkor sem tudhatjuk biztosan, hogy melyik hivatalos szerv állományába tartozhatna ez a négy ember, és jogi képviselőnk tanácsára nem is találgatnánk.

Megkérdeztem utólag Popovicsot, hogy ő észlelt-e bármi gyanúsat, mire a rá jellemző könnyedséggel azt válaszolta, hogy nem látott maga körül ügynököket, de nem is figyel az ilyesmire. Mint mondja, az ő munkája átlátható, ezért nem bánja, ha megfigyelik. Ehhez amúgy is hozzá van szokva, írta, hiszen a tömeggyilkos Milosevics-diktatúra 23 éves korától lehallgatta a telefonját.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.