Sztrájk lesz az Operaházban?

Belpol

Harmincszázalékos béremelést, a kollektív szerződés megkötését és a társulati tagokkal való tisztességes bánásmódot kérnek az operaházi dolgozók a szakmai zsűri véleménye ellenére kinevezett főigazgatótól. Az Ókovács Szilveszter vezette intézmény munkáltatói bánásmódjának minőségét jelzi az eddigi tíz bírósági ítélet, amely a munkavállalói jogok sorozatos megsértése miatt marasztalta el a dalszínházat.

Kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a múlt héten az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezete (OFDSZ) és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, aminek sztrájk lehet a vége, ha nem sikerül megállapodni az Operaház vezetésével. A szakszervezetek a keresetek nagy mértékű értékcsökkenése, a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott 24 százalékos infláció miatt 30 százalékos alapbérrendezést kérnek az Opera főigazgatójától. A béremelésre idén január 1-től visszamenőleges hatállyal tartanak igényt.

Az ODFSZ csütörtökön 10 órára kérte az egyeztetést, amire érdemileg értékelhető választ sem egy nappal a javasolt időpont előtt, szerda 10 óráig, sem 13 óráig nem kaptak a főigazgatótól.

A Narancs.hu kereste Ókovács Szilvesztert, elfogadják-e a béremelési igényt és a javasolt csütörtöki időpontot, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.

A Munka törvénykönyve szerint ha a munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jön létre, sztrájk szervezhető.

Ókovács Szilveszter néhány hete ülhetett vissza az Operaház főigazgatói foteljébe, annak ellenére, hogy mint megírtuk, Csák János kulturális és innovációs miniszterhelyettes államtitkára írásba adta, hogy a régi-új főigazgató által vezetett Magyar Állami Operaház folyamatosan törvényt sértett munkavállalóival szemben. Tavaly októberig tíz bírósági ítélet marasztalta el az Ókovács irányítása alatt álló Magyar Állami Operaházat. „A bíróságok eljárások folytán hozott végzéseiből látható, hogy a Magyar Állami Operaház mint munkáltató, folyamatosan megszegte a hatályos Munka torvénykönyvben meghatározott konzultációra vonatkozó rendelkezéseket, azaz a torvény szabályait megszegve járt el a szakszervezettel, illetve az általa képviselt dolgozókkal szemben” – ismerte el Szentmártoni János helyettes-államtitkár.

Ezután néhány nappal, a tárca vezetője úgy döntött, ettől és a főigazgatói pályázatokat értékelő szakmai zsűri döntésétől függetlenül Ókovács marad az intézmény élén. A vonatkozó kormányrendelet szerint azonnal nyilvánosságra kellett volna hoznia döntése okait és pályázati anyagát is – de nem így történt. Erről szóló cikkünk után jelent meg a hír, hogy elérhető Ókovács nyertes pályázata, és a bírálóbizottság figyelmen kívül hagyott értékelése is.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenése előtt 6 perccel az Operaház vezetősége elfogadta a kollektív egyeztetés időpontjául a csütörtök 10 órát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.