A hvg.hu-nak adott interjút Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöld átmenetért felelős alelnöke. Szerinte a klímaváltozás esetében a céllal mindenki egyetért, csak a megvalósítás módjairól folyik vita. Ám úgy látja, a jogállamiság alapvető kérdéseket vet fel, amire az EU még nem kész választ adni. Ezért is tartja a korábban a jogállamiságért felelős EB-biztos korábbi feladatát nehezebbnek, mint a jelenlegit.
A holland politikus szerint az ambiciózusnak tűnő brüsszeli tervek végrehajthatók, és ha valaki túlzott áldozatvállalásnak tartja a vállalásokat, annak arra kell gondolnia, milyen áldozatokat vagyunk már most kénytelenek elviselni például az extrém időjárástól az erdőtüzekig. Hangsúlyozta, van egy előnye is a gyorsaságnak: minél később lépünk, annál nehezebb lesz a feladat.
Elismeri Timmermans, nehéz, de végrehajtható feladat az EB új terve, ami 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU-ban 2030-ig. Mint ismert, több ország, köztük például Magyarország is nehezményezte az átalakítások miatt a tagországokra háruló áldozatokat. Timmermans viszont úgy látja, "a semmittevés ára sokkal magasabb, mint a cselekvésé". Példaként említette, hogy már most 1 százalékos átlaghőmérséklet-növekedés mellett szélsőséges időjárással, kiszámíthatatlan évszakokkal, szárazsággal, viharokkal, erdőtüzekkel szembesülünk.
Mint az elmondásából kiderült, az EB-alelnök Karácsony Gergellyel is egyeztetett arról, hogy hogyan lehet karbonsemlegessé tenni a budapesti tömegközlekedést. Szerinte a háztartások energiafogyasztásának fenntarthatóvá alakítása mellett a legfontosabb következő cél ugyanis a közlekedés karbonkibocsájtásának a csökkentése.
Mivel az Európai Bizottság semleges abban, nem foglal állást, milyen technológiát válaszanak a tagországok a dekarbonizációhoz. Timmermans így nem foglalt állást Magyarország atomenergiai beruházásairól. De szerinte fenntarthatósági és költséghatékonysági szempontból is vannak jobb technológiák az atomenergia használatánál, például a szélenergia használata.
Közlése szerint a klímacélok eléréséhez 1800 milliárd eurós keret áll rendelkezésre az EU-ban a következő hét évre. A támogatásokat az országok fejlesztési tervei alapján osztják szét. Amennyiben valamelyik ország nem megfelelően költi el azt, az OLAF és a Bizottság is felléphet ellene. Úgy fogalmazott, ha valaki megnézi az OLAF jelentéseit, látja, van ok arra, hogy óvatosak legyünk – különösen Magyarország esetében.
(hvg.hu)
