A Magyar Nemzet az állítja, hogy a Budapest Airport akadályozza a reptéri vasút megépítését

  • narancs.hu
  • 2020. október 12.

Belpol

Milyen jó, hogy állítólag újra magyar kézbe kerülhet Ferihegy.

"Újra magyar kézbe kerülhet Ferihegy" címmel közölt cikket hétfőn a Magyar Nemzet arról, hogy mint ismert, múlt héten a Bloomberg megszellőztette, hogy egy magyar cégekből álló konzorcium ajánlatot tett a Budapest Airportra. A Budapest Airportnak jelenleg három külföldi tulajdonosa van: egy szingapúri állami befektetési alap, egy kanadai nyugdíjalap és egy reptereket működtető, szintén kanadai cég. Az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek-csoport vezérigazgatója, Jellinek Dániel megerősítette, hogy üzleti tárgyalásokat folytat a Budapest Airport megvásárlásáról, ám a bizalmas jellegű egyeztetésekről további tájékoztatást nem adott.

A kormányközeli napilap mintegy igazolásul elmaradó reptéri fejlesztésekről ír, valamint például arról, hogy a tulajdonos akadályozza a reptéri vasút megvalósítását. A Magyar Nemzet azt állítja, hogy a Budapest Airport tulajdonosai nem járulnak hozzá, hogy a vasútvonalat a repülőtér területén építsék meg, illetve bérleti díjat szednének a terület használatáért.

A Budapest Airport vezérigazgatója, Rolf Schnitzler februárban a régi Indexnek arról beszélt, hogy a kettes terminálhoz tervezett új vasúti megálló onnan gyalogosan mindössze 2-300 méterre lesz. Közelebb, vagyis a tervezett parkolóház helyére azért nem lehet helyezni, mert ahhoz a repülőteret is arrébb kellene tenni. A vezérigazgató akkor úgy látta, hogy elméletileg négy-öt év múlva már működhet az új vasútállomás.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára, ugyanekkor, februárban egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszolta, hogy a reptéri vasút terve már elkészült, és a megvalósításhoz szükséges engedélyek is megvannak. A jelentős költségigényű beruházás a kormány későbbi döntésének függvényében a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló európai uniós közlekedésfejlesztési forrásokból valósulhat meg – közölte az államtitkár.

Az eredeti terv szerint, mely már 2016 óta készen áll, a MÁV üzemeltetné a vasutat, amelyet uniós forrásból építenénk meg. E verzió szerint a vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnának, és a már meglévő vasútvonalon haladnának Kőbánya-Kispestig, utána pedig épülne egy kiágazás.

A hvg.hu tavaly januárban megírta, hogy a kínai állami tulajdonú CRRC is bejelentkezett, hogy vasutat építsen a Liszt Ferenc repülőtér és a budapesti belváros között. Ezt a terv szerint saját pályán haladó vonalat a kínaiak egy 2017-es terv szerint saját finanszírozásból építenék meg, és 30 évig maguk is üzemeltetnék. A vonatok a Keletiből indulnának, és csak Kőbánya-Kispesten állnának meg, egyharmad részben magaslaton haladnának. A jegyár a tervek szerint egy útra több mint 3000 forint lenne.

(Magyar Nemzet, hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.