A Magyar Nemzet az állítja, hogy a Budapest Airport akadályozza a reptéri vasút megépítését

  • narancs.hu
  • 2020. október 12.

Belpol

Milyen jó, hogy állítólag újra magyar kézbe kerülhet Ferihegy.

"Újra magyar kézbe kerülhet Ferihegy" címmel közölt cikket hétfőn a Magyar Nemzet arról, hogy mint ismert, múlt héten a Bloomberg megszellőztette, hogy egy magyar cégekből álló konzorcium ajánlatot tett a Budapest Airportra. A Budapest Airportnak jelenleg három külföldi tulajdonosa van: egy szingapúri állami befektetési alap, egy kanadai nyugdíjalap és egy reptereket működtető, szintén kanadai cég. Az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek-csoport vezérigazgatója, Jellinek Dániel megerősítette, hogy üzleti tárgyalásokat folytat a Budapest Airport megvásárlásáról, ám a bizalmas jellegű egyeztetésekről további tájékoztatást nem adott.

A kormányközeli napilap mintegy igazolásul elmaradó reptéri fejlesztésekről ír, valamint például arról, hogy a tulajdonos akadályozza a reptéri vasút megvalósítását. A Magyar Nemzet azt állítja, hogy a Budapest Airport tulajdonosai nem járulnak hozzá, hogy a vasútvonalat a repülőtér területén építsék meg, illetve bérleti díjat szednének a terület használatáért.

A Budapest Airport vezérigazgatója, Rolf Schnitzler februárban a régi Indexnek arról beszélt, hogy a kettes terminálhoz tervezett új vasúti megálló onnan gyalogosan mindössze 2-300 méterre lesz. Közelebb, vagyis a tervezett parkolóház helyére azért nem lehet helyezni, mert ahhoz a repülőteret is arrébb kellene tenni. A vezérigazgató akkor úgy látta, hogy elméletileg négy-öt év múlva már működhet az új vasútállomás.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára, ugyanekkor, februárban egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszolta, hogy a reptéri vasút terve már elkészült, és a megvalósításhoz szükséges engedélyek is megvannak. A jelentős költségigényű beruházás a kormány későbbi döntésének függvényében a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló európai uniós közlekedésfejlesztési forrásokból valósulhat meg – közölte az államtitkár.

Az eredeti terv szerint, mely már 2016 óta készen áll, a MÁV üzemeltetné a vasutat, amelyet uniós forrásból építenénk meg. E verzió szerint a vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnának, és a már meglévő vasútvonalon haladnának Kőbánya-Kispestig, utána pedig épülne egy kiágazás.

A hvg.hu tavaly januárban megírta, hogy a kínai állami tulajdonú CRRC is bejelentkezett, hogy vasutat építsen a Liszt Ferenc repülőtér és a budapesti belváros között. Ezt a terv szerint saját pályán haladó vonalat a kínaiak egy 2017-es terv szerint saját finanszírozásból építenék meg, és 30 évig maguk is üzemeltetnék. A vonatok a Keletiből indulnának, és csak Kőbánya-Kispesten állnának meg, egyharmad részben magaslaton haladnának. A jegyár a tervek szerint egy útra több mint 3000 forint lenne.

(Magyar Nemzet, hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.