„A bíróság ma megküldött ítélete szerint nemcsak a Budapest–Belgrád-vasútvonalról szóló hitelszerződés 10 éves titkosításával nincs probléma, de még azt is eltitkolhatja a kormány, hogy milyen külgazdasági érdekeket sért a szerződés kiadása. Megyek tovább az Alkotmánybíróságra, mert az adatkérésem parkoltatása közben titkosított hitelszerződés megismeréséhez igenis joga van az adófizetőknek, akiknek 750 milliárd forintot kell majd fizetniük anélkül, hogy tisztában lennének a kínai hitel feltételeivel és a beruházás részleteivel” – írja közleményében Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.
A politikus azért fordult bírósághoz, mert a kormány úgy döntött, a Budapest–Belgrád-vasútvonal finanszírozására kötött hitelszerződés adatait tíz évre titkosítja, mondván, ezeknek az információknak a megismerése „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti”.
Szél beadványa alapján a bíróság megvizsgálta a titkosítási törvény szövegét. Az ítélet szerint a törvény „világos, közérthető”, a kormány elég részletesen elmagyarázza, miért tagadja meg ez ügyben a tájékoztatást, ami „éppen a törvény céljával ellentétes eredményre vezethetne.”
