Több település is a napi szintű túlélésre játszik Pest megyében

Belpol

EU-csatlakozásunk óta először juthat Pest megye bőséges uniós támogatásokhoz, amire nagy szüksége lenne a régiónak. A pályázatokat már kiírták, de nem tudni, hogy a pénzek maradéktalanul megérkeznek-e. A kétely oka: a magyar kormány 2010 utáni politikája.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. augusztus 25-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Pest megye régiós szinten különválik Budapesttől – ezt 2016. január 29-én jelentették be a pesti megyeházán. Amire azért volt szükség, mert a 2004-es uniós csatlakozás óta a fővárost és a megyét egyben kezelték közép-magyarországi régió néven; s mivel Budapest fejlettsége már akkor is messze kimagaslott az ország többi részéhez képest, a régió egészét is „felhúzta” a statisztikákban. Ezt a környező települések és cégek bánták, mert emiatt csekélyebb mértékben vagy egyáltalán nem juthattak uniós forrásokhoz. Egy döntés értelmében viszont a 2021-es uniós ciklusban Pest megye már önállóan is pályázhatott volna a különböző programok forrásaira. Csakhogy a különválás hosszadalmas folyamat volt.

Az akkor Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) néven létező illetékes tárca egy 2015-ös kutatásában a régió fő problémáit elemezte. Eszerint akkor a hazai foglalkoztatottak közel egyharmada, 1,3 millió fő Közép-Magyarországon dolgozott, és itt állították elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét (47,8 százalék). Ugyanakkor Budapest és Pest megye bruttó hozzáadott értéke jócskán eltért: a fővárosi közel négyszerese volt a Pest megyeinek. Az „innovációs potenciál” szempontjából a fejlettebb agglomerációs térségeket (Budaörs, Dunakeszi, Vác, Érd) kiemelkedő fontosságúnak jelölte meg a minisztérium, azonban „a megye fejletlenebb agglomerációs és periferikus térségeiben jelentős mértékű elmaradottság tapasztalható, majdnem minden gazdasági mutató tekintetében”: alacsony a vállalkozási sűrűség, magas a tradicionális ágazatok súlya, kevés az ipari park. „Pest megye periferikus térségei­nek versenyképességét tovább rontja a megye kedvezőtlen elérhetősége, rossz minőségű úthálózata, mely évről évre csökkenő beruházási arányszámokat és fiatal, képzett lakosság elvándorlását eredményezik” – sorolták a kutatás készítői.

Ugyanebben az évben Pest Megye Önkormányzata a megye 2007 és 2013 közötti gazdasági-társadalmi helyzetét vizsgálta. Ebben az időszakban kevesebb helyi új vállalkozás indult el, mint korábban, 2012-ben pedig több mint kétszer annyi cég szűnt meg, mint 2007-ben. Nem volt megoldott az óvodai ellátás, nem minden településen működött általános iskola, férőhelyhiány, az épületek állagromlása és az oktatási infrastruktúra elavultsága okozott gondot. Az egy háziorvosra és gyermekorvosra jutó lakos 2013-ban Budapesten 1377 fő volt, amíg Pest megyében 1833, ami országosan is a legrosszabb mutató volt (az agglomerációs népességnövekedésről, -változásról bővebben lásd: Túlterheléses támadás, Magyar Narancs, 2022. augusztus 10.).

Nem csoda tehát, hogy Pest megye külön akart válni Budapesttől, erről 2015 októberében döntött a megyei közgyűlés, a kormány pedig decemberben indította el a folyamatot. A „válást” az Európai Bizottságnak, valamint az unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak kellett jóváhagynia. Azt már akkor tudni lehetett, hogy az új régióhatárok legkorábban 2018-tól érvényesek, tehát ha jóvá is hagyják az uniós szervek a Pest megyei régió önállóságát, először csak a 2021-ben kezdődő uniós támogatási ciklus pénzeiből részesülhetnek jutányosabban.

Nem olyan biztos

Vitályos Eszter, az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára 2021 májusában jelentette be, hogy a szétválás következményeként a 2027-ig tartó időszakban jóval kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak a megyei vállalkozások, önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, illetve sokkal nagyobb fejlesztési forrásokhoz juthatnak. A 2014–2020-as ciklusban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében a megyének összesen 69 milliárd forint jutott, amit a kormány 80 milliárd forinttal egészített ki, a jelenleg futó ciklusban csak az önkormányzatok 140 milliárd forinttal számolhatnak.

„Az első pályázatok már tavaly megjelentek, illetve folyamatos a megjelenés, a hazai költségvetés terhére, megelőlegezve az operatív programok keretében elérhető forrásokat” – tájékoztatta lapunkat a Pest megyei önkormányzat. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a mostani ciklus előtt a források hogyan hasznosultak, mennyire sikerült ezekből a területi lemaradást fékezni. A VEKOP-támogatásokon és a megyei kompenzáción túl igen jelentős pénzek érkeztek vasútfejlesztésre, környezetvédelemre és egyéb infrastrukturális beruházásokra (például az M0-s körgyűrű fejlesztésére) – egyebek mellett a kimondottan a legszegényebb tagállamok felzárkóztatását szolgáló uniós kohéziós alap terhére. Rákérdeztünk, hogy jelenleg mely térségek számítanak visszamaradottnak Pest megyében.

A népesség összetételében (korosztály, képzettség, aktivitás) kimutatható hátrányban van a Szobi, az Aszódi és a Nagykátai járás.

Ezekben a térségekben a vállalkozássűrűség átlag alatti, ahogyan a Ceglédi, Monori, Gyáli és a Dabasi járásokban is. A legkedvezőtlenebb közlekedési kapcsolatai a Szobi, a Nagykátai, valamint a Ráckevei járásnak vannak.

?tadt?k a meg?jult szobi iskol?t, meseh?zat ?s id?sek otthon?t

 
A kis felhasználók önfeledten ünneplik a jól sikerült szobi iskolafelújítást
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

E térségek településeinek, valamint az ott működő vállalkozásoknak nagy szükségük lesz az uniós támogatásokra, amelyeket több program (TOP Plusz, GINOP Plusz, DIMOP Plusz) keretén belül is megszerezhetnek. Komoly gond viszont, hogy mivel folyamatosan jelennek meg a pályázatok, és a forrásokat eddig a hazai költségvetés terhére előlegezték meg (hiszen a kormány és az EU között még nem született meg az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodás), a büdzsé egyre szűkülő mozgástere miatt csúszhat a támogatások folyósítása. A területet jól ismerő forrásaink sem tudják, mi lesz akkor, ha az unió és a magyar kormány végül nem jut dűlőre a vitás kérdésekben; kérdés tehát, lesz-e fedezet a támogatásokra. Az mindenesetre nem sok jót sejtet, hogy egy nemrég tartott egyeztetési fórumon – amelyen a kormány képviselői és az agglomerációs polgármesterek vettek részt – arról tájékoztatták az egybegyűlteket, hogy Lázár János építési és beruházási miniszter közelmúltbeli döntése értelmében a még el nem indult beruházások finanszírozására folyósított támogatásokat visszahívja a kormány.

Mindennapi túlélés

Ipolytölgyes a Szobi járás szerencsésebb települései közé tartozik, ugyanis a térség legnagyobb foglalkoztatója, még Vácról is járnak ide dolgozni, tudtuk meg Radnai Bertalan polgármestertől. A községben működik egy nagy szociális intézmény, valamint az autók belső díszítőelemeit előállító, nemzetközileg is jegyzett Ipolyfabric gyára; a település 230 lakosára 800 munkahely jut. A térségi úthálózat az országos átlaghoz képest nem rosszabb, de legutóbb a 2000-es években újították fel, ráadásul rossz minőségben, ezért a kátyúk egyre szaporodnak. Szobon van a központi iskola, amelynek tagintézményei működnek minden második járási faluban. Radnai szerint ez így rendben van, a lakosság száma nem indokol más szervezeti felállást, sőt „vadászni” kell a gyerekeket, hogy osztályok tudjanak indulni. Ipolytölgyesen nincs iskola, óvoda, bölcsőde, még boltok sincsenek. A településvezető úgy véli, mivel kiemelkedő nagyságú iparűzési adóval számolhatnak, nem lenne elegáns, ha rendszeresen olyanokkal versenyeznének pályázatokon, akik csak a támogatásokból tudnak gazdálkodni – és így politikailag sem kell elköteleződniük. Egy mikrobuszra és egy játszótér felújítására kaptak támogatást, illetve egy vízmegtartási projektért folyó pályázatuk van folyamatban.

Gyenese Zoltán, Bernecebaráti polgármestere szerint az „alapfoglalkoztatás” megoldott helyben, mivel a közelben működik a már említett Ipolyfabric, Nagyorosziban pedig egy lakókocsigyár; a munkanélküliség így alacsony, amit jól jelez, hogy „közmunkásból is csak három van”. Az igazi probléma az, hogy bizonyos végzettség fölött beszűkülnek a lehetőségek. A munkába járást a cégek megoldják, a tömegközlekedés ugyanis nehézkes: rossz a járat-összehangoltság és csak Szobról lehet a főváros felé eljutni, de még onnan sem gyorsvasúttal.

Az utak állapota nagyon rossz, van olyan, amit az ő életének 62 éve alatt nem újítottak fel egyszer sem

– ez pedig komoly jármű-amortizációs költségeket okoz a lakosoknak. A térség lakossága elöregedik, a munkaerőhiány nő, inkább ingázók járnak erre dolgozni; házat kevésbé vesznek, és egyes, foglalkoztatást ösztönző, korábban működő cégek (varroda, lakatosüzem stb.) is nagyon hiányoznak. Azok a munkások, akik a köztereket, önkormányzati karbantartásokat végzik, elfogytak, mert az így elérhető bér nem vonzó. Mivel nincsenek szolgálati laká­sok, a községbe ingáznak a tanárok, még a Felvidékről is. Bernecebarátira Nógrád megyéből is járnak diákok; azt viszont a polgármester egyelőre nem tudja, hogy az alsó tagozatos osztályok megtartását a Belügyminisztérium engedélyezni fogja-e. A helyi iskolás gyerekek száma 60 körüli, az óvodába hosszú évek óta 11–20 fő jár.

A háziorvos tartós helyettesítéssel hetente két alkalommal rendel, probléma a járóbeteg-rendeléssel és az orvosi ügyelettel van. „A terület nagyon elnyúló, rengeteg időt vesz igénybe, mire az egyik végéből a másikba eljut az ügyeletes orvos. Olyan is van, hogy nem megy ki” – árulta el a polgármester. Kórház legközelebb Vácon van, de egyes speciális esetekben Budapestre vagy Nagytarcsára kell menni.

A várólisták „iszonyatosak”, olykor egy ultrahangra is négy hetet kell várni. Folyamatosan pályáznak forrásokra, de szerinte az adminisztráció nagyon lelassítja a folyamatokat; van olyan jelenleg futó pályázat, amely 2018-ban indult, csakhogy közben a költségek elszálltak, bevételük meg gyakorlatilag nincs. Korábban évi 14 millió forint helyi adó folyt be, de ez a felére csökkent, amióta a kormány megtiltotta egyes adónemek beszedését (mellette pedig folyamatosan növelte az önkormányzatok terheit). Gyenese Zoltán szerint így a mindennapi túlélésért küzdenek. A közvilágításban háromszoros árak vannak, mivel már nem rezsicsökkentetten kapják az áramot, miközben a közszolgáltatást biztosító rendszerek nem kielégítők, az önkormányzati épületek állapota pedig leromlott. Az uniós pénzek megérkezése szerinte politikafüggő is, hogy tudniillik az adott polgármester „mennyire elfogadott. Ha nem az, akkor be kell érnie a vékony vajas kenyérrel”.

Nincs forrásbőség

A Csepel-sziget déli részén, Ráckevén is kevés a munkahely, ezért a lakosság javarészt ingázik Budapest irányába. A településnek egy a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott szegregátuma is van, ahol voltak fejlesztések (úthálózat, szociális lakások, közösségi épület kialakítása stb.). A városban több évtizedes az infrastrukturális lemaradás; az úthálózat leromlott, a belterületi utak nagy része földút, az aszfaltozottak zöme is felújításra szorul – sorolta Vereckei Zoltán polgármester. Az önkormányzati épületek energetikailag korszerűtlenek, de van olyan ingatlan is, amely évtizedek óta kihasználatlanul áll. Vereckei Zoltán szerint még az uniós források sem elegendők arra, hogy minden problémát megoldjanak. A halálozások száma magasabb, mint az élve születéseké, ennek ellenére Ráckeve lakossága az utóbbi évtizedben nagyjából 700 fővel nőtt a beköltözők miatt. A szennyvíz- és vízhálózattal komoly probléma van, nem tudják olyan ütemben fejleszteni, ahogyan igény lenne rá. Szerencsére az óvodai, iskolai, orvosi hálózat a forráshiány ellenére is ellátja egyelőre a feladatát. (A részben rossz minőségű víziközmű-hálózat miatti megyei vízhiánnyal nemrég foglalkoztunk, lásd: Cseppre csepp, Magyar Narancs, 2022. augusztus 3.). A város vezetése jobb- és baloldaltól független, ennek ellenére sikeresen pályázott az elmúlt időszakban; úthálózatra, turisztikai fejlesztésre, illegális hulladék felszámolására nyertek támogatást. Függőben van néhány nagyobb fejlesztés is: a Savoyai-kastély 456 millió forintból, a Közép-Európában egyedülálló szerb ortodox gótikus templom pedig 900 millió forintból újulhat meg, már ha meglesz minderre a kellő kormányzati fedezet. A polgármester szerint, ha az uniós források is rendelkezésre állnak a település számára, akkor olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amire 120 éve, de legalábbis a rendszerváltás óta nem volt példa – ehhez viszont a kormánynak meg kell állapodnia az EU-val.

A szintén a Ráckevei járásban található Makádon nincs munkalehetőség, a helyiek a környező települések gyáraiban, kereskedelmi egységeiben találnak munkát, ahova többségében szervezett buszjáratokkal jutnak el. Baksi Gábor polgármester szerint a zsákfalu sokat fejlődött az állami támogatásoknak és a megfelelő gazdálkodásnak köszönhetően; megújult az orvosi rendelő, a bölcsőde, az óvoda, az infrastruktúra 80 százaléka vagy teljesen új, vagy felújították, a megüresedett önkormányzati ingatlanokat pedig felvásárolták. Ha a ráckevei HÉV-et végre megújítják, akkor könnyedén a fővárosi Kálvin térig is bejuthatnak a helyiek. Mint mondja, odafigyeltek a pénzre: nincs szökőkút, kilátó és semmilyen más nélkülözhető létesítmény. A település pályázott uniós forrásokra: egy olyan külterületi útra kell támogatás, amely levezet a Kis-Duna partjára. A pályázatot megnyerték, az 50 százalékos előleg megjött a magyar költségvetésből. A polgármester ugyanakkor azzal számol, hogy amíg nincs látható megegyezés az unió és a kormány között, addig nem lesznek „tömegével rendelkezésre álló EU-s támogatások”.

Horinka László, a Nagykátai járásban fekvő Sülysáp polgármestere arról számolt be, hogy a településen az utakkal, kerékpárutakkal, járdákkal van a legtöbb gond, ugyanis a város csatornázási projektje 2014/2015-ben zárult le, ezért nem lehetett az utakat felújítani, csak helyreállítani. A már meglévők közül csak kevés az aszfaltozott, és azok is rossz állapotban vannak. Az elmúlt tizenöt évben 10 százalékkal nőtt a lakosság száma; Budapest csak 35 percre van vonattal. A lakosok többsége a fővárosban dolgozik, de azért helyben is van munkalehetőség, néhány cég nagyjából 100, egy vállalat pedig 600–800 főt foglalkoztat – utóbbit a helyi munkaerőpiac ki sem tudja elégíteni, más településekről is bejárnak ide dolgozni. Alapfokú oktatás és esti gimnázium is van a városkában; jó lenne, ha működne nappali középiskola is Sülysápon, de Horinka László szerint a mostani gazdasági helyzet „nem erre tereli a reményeket” – a középiskolás diákok Nagykátára, Monorra, Budapestre járnak. Az alapfokú orvosi ellátás elérhető, szakrendelésért viszont Gyömrőre vagy Monorra kell menni; utóbbival az a baj, hogy tömegközlekedéssel csak átszállással közelíthető meg.

Januártól állnak rendelkezésre az uniós források, a benyújtott pályázataikról eddig nem érkezett információ. Nyertek viszont 300 millió forintot településközpont-fejlesztésre, jelenleg a kiviteli tervek készülnek. A polgármester úgy véli, jobb a helyzet most, mint a korábbi uniós ciklusokban, de nagy forrásbőségről mégsem beszélhetünk a jelenlegi árak mellett. Mint mondta, „egy új óvoda ma 800 millió forint alatt nem áll meg”.

(Címlapképünk illusztráció: Szob madártávlatból. Forrás: Wikipédia)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk