Bajban az agglomeráció, de segít-e a BAFT?

Túlterheléses támadás

Belpol

Oly sokan költöznek ki a fővárosból, amennyit már nem bír elviselni az agglomerációs infrastruktúra. A helyi erők régóta kongatják a vészharangot, de a kormánytól egyelőre csak annyi tellett, hogy feltámassza a kétszer már megszüntetett Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot (BAFT). Az érintettek jó része szerint csak egy politikai céloktól vezérelt lufiszervezet jön létre.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter arról beszélt július elején, hogy Pest megyei polgármesterekkel konzultálva fontolgatják, hogy a megszűnt Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács helyére vagy azt újjá­élesztve létrehozzanak egy térségi fejlesztési szervezetet, ahol „megvitatnák a közös érdekeket, és kialakítanák azokat a fejlesztési koncepciókat, amelyek a két térség számára egy­aránt előrelépést jelentenének”. A két közigazgatási terület kapcsolatrendszerét szorosnak és „zaklatottnak” minősítette; míg a fővárosban az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot (153 százalék), addig a megye az uniós átlag 59 százalékát teljesíti.

Juhász Béla Róbert, Sződliget polgármestere jelen volt az Agglomerációs településeket érintő kihívások és lehetőségek a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklusban címet viselő konzultáción, ahol Navracsics oldalán Láng Zsolt, Budapest és Pest megye fejlesztéséért felelős kormánybiztos is megjelent. A polgármester Facebook-oldalán közzétett beszámoló szerint Navracsics „elmagyarázta, hogy azért nem kapjuk meg az EU helyreállítási alapjából a támogatást, mert a hazai közbeszerzések korrupciós kockázatát magasnak tartja az EU”. Juhász még azt is hozzátette, hogy az egyetlen konkrétum a miniszter beszédének végén jelent meg, amikor kijelentette, hogy Lázár János építési és beruházási miniszter leállította az összes olyan, az önkormányzatok által már elnyert pályázati projektet, ahol még nem került sor szerződéskötésre, és visszahívta az erre a célra kiutalt pénzeket is.

Navracsics nyilatkozata után nem sokkal, július 14-én az Országgyűlés megszavazta a BAFT felállítását. A törvény szerint a testület tagja lesz az uniós források felhasználásáért, a kormányzati stratégiák kidolgozásáért, a területrendezésért, az egészségügyért, a szociálpolitikáért, a köznevelésért, a nemzeti közlekedésért, a közműszolgáltatásokért felelős miniszter egy-egy képviselője; továbbá Budapest főpolgármestere és egy fővárosi közgyűlési tag, valamint Érd, mint Pest megye egyetlen megyei jogú városának delegáltja; a megyei közgyűlés elnöke (a fideszes Szabó István) és egy további megyei közgyűlési delegált. Állandó meghívottként részt vesz a tanács ülésein a területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője, a megyei kormányhivatalok vezetője és főépítésze, de egy képviselőt küld a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, Nagy Márton is. (Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy jól értelmezzük-e a törvényben leírtakat, de lapzártánkig nem kaptunk választ.) Azaz egy egyeztetőmonstrum jött létre, elképesztő kormányzati túlsúllyal. De mi végre mindez? Jó fiúnak kell látszani az Európai Unió előtt, a helyreállítási források miatt? Pest megye ebben az uniós ciklusban kaphat először a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból, több település sok százmilliós támogatásban részesült az elmúlt hónapokban – talán ezen pénzek hozták lázba a kormányt?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.