Tóka Gábor: "Nem érdemes Borkaira kenni Tarlós vereségét"

Belpol

A politológus szerint a helyi választásokon a közvélemény-kutatás nagyrészt lövöldözés a sötétbe.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút közlünk Tóka Gáborral, a CEU politikatudományi tanszékének professzorával az önkormányzati választások eredményeiről. Tóka a közvélemény-kutatások elismert szakértője, nemrég indította el ezzel foglalkozó honlapját, így különösen érdekes, amit erről a témáról mond.

Magyar Narancs: Nyilvános közvélemény-kutatások főleg a főpolgármester-választásról készültek. Bár hatalmasak voltak a különbségek – a Fidesz-közeli cégek nagy Tarlós-előnyt mutattak, a többiek döntetlenközeli helyzetet –, magabiztos Karácsony-sikert senki sem várt. Miért nem látták előre?

Tóka Gábor: Elvben kétféle magyarázat létezhet: vagy rosszul mértek, vagy történt valami drasztikus változás az utolsó mérés után. Hitkérdés, hogy ki melyiket tartja igaznak. Azt nyugodt szívvel mondhatom, hogy bár a közvélemény-kutatásnak tudományos alapjai vannak, sok benne a hüvelykujjszabály és a folyamatos módosításra szoruló barkácsolás.

false

Hiába mondja a tudomány, hogy egy véletlenszerű minta esetén ennyi és ennyi a statisztikai hibahatár, a reális világban sosem lesz teljesen véletlen a minta, mert nem véletlen, hogy ki veszi fel a telefont, kit nem lehet elérni, vagy hogy ki mennyire őszintén válaszol. E tényezők miatt mindig a tapasztalatokhoz kell igazítani a közvélemény-kutatások módszertanát. Ha nem léteznek ezek a tapasztalatok, akkor a közvélemény-kutatás nagyrészt lövöldözés a sötétbe. A helyi választásokon jellemzően ez a helyzet, mert nagyon kevés adat alapján kellene kiküszöbölni a véletlentől való eltéréseket a mintavételben. (...)

MN: Ha a másik magyarázatot vesszük elő, vagyis hogy a mérés után változott az embe­rek véleménye, akkor kézenfekvő ezt a Borkai-ügyre fogni. Mekkora hatása lehetett annak?

TG: (...) Én nem tartom hihetőnek, hogy bármilyen botrány egy főpolgármester-választáson három nap alatt több mint 10 százalékpontos elmozdulást okozzon a preferenciákban – ennyivel lőttek mellé a kormánypárti intézetek. De még az 5 százalékpontos hatás sem valószínű – ennyit tévedett a két független és az egy MSZP-közeli intézet. Nem érdemes Borkaira kenni Tarlós vereségét. Győrben nyilván megbüntették Borkait, az emberek egy részét felpaprikázhatta a Fidesz hallgatása vagy épp az álságos üzenetei; de hát nagyon sok minden hétről hétre felháborítja az embe­reket, az országos pártpreferenciák – a hangzatos szalagcímektől eltekintve – mégis hihetetlenül lassan mozognak.

A Magyar Narancs október 31-i lapszámában olvasható teljes interjúban szóba kerül az is, tényleg erősödött-e a Fidesz május óta, miért működhetett az ellenzéki összefogás, és hogy miként módosíthatják a választási szabályokat Orbánék 2022-ig. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?