Tóka Gábor: "Nem érdemes Borkaira kenni Tarlós vereségét"

Belpol

A politológus szerint a helyi választásokon a közvélemény-kutatás nagyrészt lövöldözés a sötétbe.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút közlünk Tóka Gáborral, a CEU politikatudományi tanszékének professzorával az önkormányzati választások eredményeiről. Tóka a közvélemény-kutatások elismert szakértője, nemrég indította el ezzel foglalkozó honlapját, így különösen érdekes, amit erről a témáról mond.

Magyar Narancs: Nyilvános közvélemény-kutatások főleg a főpolgármester-választásról készültek. Bár hatalmasak voltak a különbségek – a Fidesz-közeli cégek nagy Tarlós-előnyt mutattak, a többiek döntetlenközeli helyzetet –, magabiztos Karácsony-sikert senki sem várt. Miért nem látták előre?

Tóka Gábor: Elvben kétféle magyarázat létezhet: vagy rosszul mértek, vagy történt valami drasztikus változás az utolsó mérés után. Hitkérdés, hogy ki melyiket tartja igaznak. Azt nyugodt szívvel mondhatom, hogy bár a közvélemény-kutatásnak tudományos alapjai vannak, sok benne a hüvelykujjszabály és a folyamatos módosításra szoruló barkácsolás.

false

Hiába mondja a tudomány, hogy egy véletlenszerű minta esetén ennyi és ennyi a statisztikai hibahatár, a reális világban sosem lesz teljesen véletlen a minta, mert nem véletlen, hogy ki veszi fel a telefont, kit nem lehet elérni, vagy hogy ki mennyire őszintén válaszol. E tényezők miatt mindig a tapasztalatokhoz kell igazítani a közvélemény-kutatások módszertanát. Ha nem léteznek ezek a tapasztalatok, akkor a közvélemény-kutatás nagyrészt lövöldözés a sötétbe. A helyi választásokon jellemzően ez a helyzet, mert nagyon kevés adat alapján kellene kiküszöbölni a véletlentől való eltéréseket a mintavételben. (...)

MN: Ha a másik magyarázatot vesszük elő, vagyis hogy a mérés után változott az embe­rek véleménye, akkor kézenfekvő ezt a Borkai-ügyre fogni. Mekkora hatása lehetett annak?

TG: (...) Én nem tartom hihetőnek, hogy bármilyen botrány egy főpolgármester-választáson három nap alatt több mint 10 százalékpontos elmozdulást okozzon a preferenciákban – ennyivel lőttek mellé a kormánypárti intézetek. De még az 5 százalékpontos hatás sem valószínű – ennyit tévedett a két független és az egy MSZP-közeli intézet. Nem érdemes Borkaira kenni Tarlós vereségét. Győrben nyilván megbüntették Borkait, az emberek egy részét felpaprikázhatta a Fidesz hallgatása vagy épp az álságos üzenetei; de hát nagyon sok minden hétről hétre felháborítja az embe­reket, az országos pártpreferenciák – a hangzatos szalagcímektől eltekintve – mégis hihetetlenül lassan mozognak.

A Magyar Narancs október 31-i lapszámában olvasható teljes interjúban szóba kerül az is, tényleg erősödött-e a Fidesz május óta, miért működhetett az ellenzéki összefogás, és hogy miként módosíthatják a választási szabályokat Orbánék 2022-ig. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.