A kormány kapta a legtöbb figyelmet a televíziók hírműsoraiban az EP-kampány alatt

  • B.P.M
  • 2019. június 24.

Belpol

A Mérték Médiaelemző Műhely az RTL Magyarország felkérésére a kampányidőszak kezdetétől elemezte az RTL Híradó adásait, emellett – összehasonlításképpen – két másik országos csatorna: a TV2 és a közszolgálati Duna TV esti hírműsorait.

A kutatás három nagy televíziós csatorna – a Duna, a TV2 és az RTL Klub – 18 órakor kezdődő hírműsorában vizsgálta azokat a híreket, amelyek direkt vagy indirekt módon az EP-választáshoz kapcsolódtak.

A választáshoz kapcsolható legtöbb hírt a Duna TV sugározta, de itt volt a legmagasabb a választáshoz kevésbé kapcsolható belpolitikai hír is. A gyakoriságból következően a vizsgált hírek időtartama is (több mint 800 perc, hírenként átlagosan közel két perc) a Duna TV-n volt a legmagasabb, a második helyen az RTL Híradó áll (615 perc, hírenként átlagosan szinténközel két perc), a harmadik helyen szerepel a TV2 (463 perc, hírenként átlagosan szinténközel két perc).

Orbán Viktor a legnagyobb aktor

Ami az egyes politikusok szereplését illeti: a vizsgált időszakában a három csatorna híradóiban összesen 373 szereplő jelent meg. A legtöbbet szereplő politikus Orbán Viktor volt mind három csatornán, összesen 180 hírben (az összes hír 17 százalékában). Az ellenzéki politikusok közül a leggyakrabban Dobrev Klára, a DK listavezetője szerepelt , összesen 48 alkalommal (az összes hír 5 százalékában).

A kutatás rámutatott, leginkább az RTL Híradó törekedett arra, hogy az éppen terítéken lévő hír, esemény többoldalú legyen. Azoknál a híreknél, ahol relevánsan felmerülhetett versengő nézetek bemutatása (ez a vizsgált hírek 57 százaléka), az RTL Híradó nagyrészt élt ezzel a lehetőséggel, míg a Duna TV, illetve a TV2 kevésbé törekedett a kiegyensúlyozottságra.

A kutatás adataiból az látszik, hogy jelentős átfedés állt fenn a kormánykoalíció és a kormány kampány üzenetei között. A kormány kiterjedt tájékoztató kampánya többnyire megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű verseny előnyt jelentett a többi szereplővel szemben.

Orbán Viktor Helsinkiben

Orbán Viktor kapta a legtöbb fényt

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 

A kormányról szóltak a hírek

Az elemzésből az is kiderül: a kormányt és a kormánypártokat együtt kezelve valamennyi csatorna esetében nagyobb teret biztosítottak a kormánykoalíciónak, mint a kormánykoalíción kívüli pártoknak. A Duna TV 52 százalékos, az RTL Klub 53 százalékos eredményét meghaladja a TV2 78 százlékos aránya.

Továbbá a kormány és a kormánykoalíció nagyobb arányban kapott lehetőséget tevékenysége, véleménye megismertetésére (67%), mint a versenyben induló többi párt. A TV2 esetében a kormányoldal bemutatása volt hangsúlyosabb: az erre fordított időtartam mindössze 13 százalékában szerepelt nem a kormánykoalícióhoz tartozó párt. A Duna TV híradóiban megjelenő magyar természetes személy szereplők (politikusok, hivatalnokok, szakértők, stb.) 50 százaléka kormányoldali és 50 százalék nem kormányoldali szereplő volt. A TV2 esetében ez arány 78 - 22 százalék, míg az RTL esetében 52 - 48 százalék volt.

TV2 nem adott helyet az ellenzéknek

Az élőbeszéd arányait vizsgálva az látszik, hogy a Duna TV lényegében a teljes szereplés időtartamához hasonló arányú megszólalási időt biztosított a két oldalnak, az RTL Híradó kiegyensúlyozottá vált, míg a TV2-nél az az EP kampány során hírműsoraikban 12-szor annyi időt kaptak megszólalásra a kormányoldal szereplői, mint a nem kormányoldalhoz tartozók együttesen.

A kormányoldal esetében intézményi szereplőnél kritikus bemutatás gyakorlatilag nem volt. A csatornák között csak abban mutatkozott különbség, hogy míg a Duna TV és a TV2 őket kizárólag pozitívan mutatta be, az RTL Híradó szerkesztési gyakorlatában komoly teret kapott (55%) az „is-is” bemutatási mód.

A nem a kormányoldalhoz tartozó intézményi szereplők esetében a TV2-n kétharmados arányba (65%) kerültek azok a hírek, amelyben negatív volt a bemutatási mód, 27 százalék volt az is-is és 9 százalékban adtak a kormányoldalhoz nem tartozónak arra lehetőséget, hogy közvetlenül megjelenő kritika nélkül mondhassa el nézeteit.

(Borítóképünkön: Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik magyar újságíróknak EU-csúcs után Brüsszelben 2019. június 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.