Útkeresők – Új vezetők a Mazsihisz és a BZSH élén

  • Hamvay Péter
  • 2014. augusztus 17.

Belpol

Miután Zoltai Gusztáv lemondott az országos és a budapesti zsidó szervezet vezetői posztjáról, utódjának egy egykori transzvesztita előadóművészt, evangélikus lelkésztanoncot, valamint egy sokak szemében kétes múltú bankárt választott a megújulni készülő BZSH és Mazsihisz.

Sokaknak volt elegük Zoltai Gusztávból, aki 24 évig kézivezérelte a Budapesti Zsidó Hitközséget (BZSH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, a Mazsihiszt. (A 2003-as tisztújításról és Zoltai pályafutásáról lásd: Bástya, nem rés, Magyar Narancs, 2003. május 1.) Sokan vártak új korszakot, amikor egy átvilágítás után áprilisban lemondott mindkét ügyvezető igazgatói pozíciójáról. Aztán Zoltai utóda a BZSH élén az a Schwezoff Dávid lett, aki Carol Hore Mohn néven budapesti melegbárok transzvesztitashow-iban lépett fel - egy pozsonyi klub honlapján máig fellelhetők a képei -, majd katolikus kántorként ténykedett az alsógödi Szent István plébánián; de megfordult az Evangélikus Hittudományi Egyetem lelkészképző szakán is.A július 3-án megválasztott Schwezoff nem tagadta életének korábbi eseményeit, saját honlapján a múltjáról megemlítette, hogy "20 évesen olyan környezethez és légkörhöz kezdtem igazodni, amely 8 éven át meghatározta mindennapjaimat". A Narancsnak múlt szerdán interjút ígért, majd elfoglaltságaira hivatkozott, vasárnap pedig azzal utasította vissza kérdéseinket, hogy pusztán a saját története nem adna teljes képet, szükséges volna rávilágítani arra a belső harcra, aminek következtében "útkeresésének" momentumai nyilvánosságot kaptak. Bár mi ezt is meghallgattuk volna, Schwezoff hangsúlyozta: ellentétben másokkal, akik őt és rajta keresztül "talán az egész zsidóságot lejáratni próbálták", nem kíván másokról terhelő dolgokat nyilvánosságra hozni, hiszen számára "a zsidóság jövője fontosabb annál", hogysem kiteregesse a belső konfliktusokat. Ezek után kijelentette, hogy nem járul hozzá az általa rögzített beszélgetés nyilvánosságra hozatalához, és letette a telefont. A LinkedInre feltöltött önéletrajza szerint az Amerikai Alapítványi Iskolában szerzett 1997-ben érettségit, 2014-ig folyamatosan a felsőoktatásban tanult, a Károly Róbert Főiskola után a Corvinuson szerzett egyetemi diplomát nemzetközi kapcsolatok szakon, elvégzett itt egy posztgraduális képzést is, 2013-ig az University of Wales, Bangor hallgatója volt, jelenleg a Szent István Egyetemen PhD-zik. Angolul, oroszul, németül és héberül is beszél. 2004-2008-ig az OTP fiókvezetője volt, 2010-2013 között a Raiffeisen Bankban dolgozott. A Szombat című lap szerint emellett kántor- és rabbioklevelet is szerzett, és jelenleg pszichológiát hallgat. Úgy tudjuk, hogy Izraelben szerzett rabbiképesítését idehaza nem fogadják el.

Közakarat

Tordai Péter, a BZSH elnöke a rabbitestület vezetőjére, Deutsch Róbert főrabbira, a Bethlen téri közösség, így az itt kántorkodó Schwezoffvallási vezetőjére hivatkozott, aki biztosította őt, hogy a frissen megválasztott igazgatótsuvát(megtérést) gyakorolt, így teljes értékű zsidó ember lett, megszabadult korábbi bűneitől. Így tehát választó és választható volt. Tordai nem tagadta, maga is csak a melegbárok fellépőjeként befutott karrierjét ismerte korábban, az evangélikus és a katolikus kalandját nem. Feldmájer Péter, a Mazsihisz alelnöke is idézi a tekintélyes rabbit, miszerint ha felemlegetjük a tsuvát tett ember bűneit, az olyan, mintha mi magunk követtük volna el. Oberlander Báruch rabbi, a Mazsihisszel néha feszült viszonyban lévő - Köves Slomó által is fémjelzett - Budapesti Cháredi közösségek rabbinátusának vezetője is Schwezoff segítségére sietett. Állásfoglalása hangsúlyozza, hogy atsuvá fogalma az egyik alappillére a zsidó vallás tanításának. "Ha valaki azt állítja, hogy felhagyott korábbi vétkes tetteivel, kötelességünk befogadni, és segíteni a visszatérés útján. Nincs jogunk kételyt támasztani őszinteségével kapcsolatosan, egészen addig, amíg - ne adja isten! - az ellenkezője nem igazolódik."

Tordai szerint Schwezoffot a társadalom egy része megütközéssel fogadta, de a küldöttek a BZSH szabályainak megfelelően választották meg, sőt múlt csütörtökön a Mazsihisz ügyvezető tisztségéért is harcba szállt közgazdászra a botrány kellős közepén, az összes eddig ismert "kilengése" ismeretében is 40 szavazat érkezett. (A győztes Kunos Péter 45 voksot kapott. Kunos múltja ugyancsak fordulatos, a volt agrobankos vezető börtönben is ült - nem mellékes azonban, hogy az ellene zajlott per simán kimerítette a koncepciós eljárás fogalmát. Utóbb bírói ítélet mentesítette Kunost a büntetett előélet valamennyi hátránya alól - lásd: Az utolsó ítélet előtt, MaNcs, 1999. április 15.) "Mint aBZSH elnökének meg kell hajolnom a közakarat előtt, és vele kell együtt dolgoznom - mondta Tordai, aki hozzátette: - Természetesen, ha felmerülnek Schwezoff életének újabb, eddig ismeretlen és problematikus elemei, amik zavarnák a közös munkát, vagy mint az alapszabály mondja, 'a hitközség további működését nagymértékben veszélyezteti', akkor össze kell hívni az elöljáróságot vagy a közgyűlést, hogy ezek a fórumok döntsenek sorsáról." Tordai hangsúlyozta: ő, amíg Schwezoff a törvények és az alapszabály szellemében dolgozik, nem fogja kezdeményezni a felmentését.

Nincs megtérés a politikában

Heisler András, a Mazsihisz elnöke úgy érvelt a Mazsihisz közgyűlésén, hogy a tsuvá tiszteletre méltó vallási intézményét sem a közélet, sem a politika nem ismeri. Egy négymilliárdos költségvetésű gazdasági szervezet igazgatója, aki személyével a zsidóságot is megjeleníti, a tsuvára hivatkozással nem léphet át a múltján. Ezért is fordult - mint a BZSH közgyűlésének tagja - Tordai Péter BZSH-elnökhöz: a rövid levélben leírja, hogy Schwezoff elhallgatott múltja rendkívül káros a közösségükre, zsarolhatóvá teheti az ügyvezetőt, aki iránt bizalmatlanságot is kelthet. Ezért Heisler azt javasolja Tordainak, hogy a BZSH elöljárósága függessze fel az ügyvezető igazgatót, és rendkívüli közgyűlésen válasszanak új tisztségviselőt. Bár hivatalos választ nem kapott, azt, hogy e hét szerdára - már lapzártánk utánra - Tordai összehívta az elöljáróságot, Heisler biztatónak tartja; szerinte az ülés megfelelő alkalom lehet a Schwezoffal kapcsolatos aggályok megbeszélésére még akkor is, ha a hivatalos meghívóban az új ügyvezetővelmegkötendő munkaszerződés részleteinek kidolgozása áll. És hogy miért szavaztak az előéletének ismeretében is eny-nyienSchwezoffra? Heisler András szerint azért, mert sokan még mindig a Zoltai-korszak átláthatatlan viszonyainak fenntartásában érdekeltek; a Szombat című lap egyébként Zoltai emberének tartja Schwezoffot.

Schwezofftól, ha úgy döntene az elöljáróság, nem lenne egyszerű megválni, ugyanis munkaviszonya a megválasztásával megkezdődött. Az alapszabály 45. paragrafusa is tág teret adna egy esetleges későbbi munkaügyi vitáknak, hiszen csak annyit rögzít, hogy "az ügyvezető igazgatót a közgyűlés, az elöljáróság vagy bármely képviselő-testületi tag indokolt indítványára visszahívhatja".

Ki micsoda?

Miután Zoltai ciklus közben mondott le mindkét igazgatói tisztségéről, el kellett dönteni, hogy az új vezető csak a jövő májusi általános tisztújításig vagy a teljes, négyéves ciklusban lássa-e el feladatát. Az alapszabály ebben erősen ellentmondásos: egyrészt elrendeli, hogy az ügyvezető igazgatót négy évre válasszák, de azt is,hogy általános tisztújításkor új vezetőket válasszanak. A BZSH-ban a jelölőbizottság úgy foglalt állást, hogy az új igazgató ateljes ciklusra kapjon mandátumot. A döntés azért is furcsa, mert a BZSH elöljárósági ülésénekTordai Péter és Heisler András által is támogatott javaslata szerint üdvösebb volna a 10 hónapos megbízás, hiszen ezzel elkerülhető a ciklus felborulása. Ráadásul Heisler szerint, mivel apályázó jelöltek egyike sem bizonyította még a gyakorlatban alkalmasságát, a közel egy év éppen megfelelne próbaidőnek.

Mi több, néhány nappal később, mikor a Mazsihiszben döntöttek Zoltai utódáról, már ezt az értelmezést alkalmazták, így Kunos Péter csak jövő májusig nyerte el a pozíciót. (Négyen pályáztak az igazgatói tisztségre, a győztes mellett Ács Tamás, a Ludwig Múzeum gazdasági igazgatója - aki az ülésen bejelentette, hogy visszalép -, Grósz Andor orvos dandártábornok és Horváth József, a lágymányosi körzet jelenlegi elnöke.) Feldmájer Péter, a Mazsihisz alelnöke szerint bár Schwezoffot négy évre kinevezték, a jövő tavasszal esedékes tisztújításkor meg lehet vizsgálni, mit végzett az igazgató. Szerinte amúgy a mostani választás előtti csatározásokat a homofóbia és a fajgyűlölet motiválta; utóbbi azért, mert az egyik jelölt esetében néhány rabbi nyomozott, hogy az illető zsidó származású-e.

Tág keretek


A zsidó hitközségi szervezetek ügyvezető igazgatójának igen tág a jogköre: az elnök döntései például csak az igazgató ellenjegyzésével érvényesek; míg az elnök csak az igazgatóval együtt, addig az elvben adminisztratív vezető egyedül is képviseli a hitközséget; az igazgató a hitközség nevében jogügyleteket köthet; a munkáltatói jogkört sem az elnök, hanem a közgyűlés gyakorolja felette. Nem ismerjük Zoltai pontos munkaköri leírását, de Tordai és mások szerint sem voltak szigorúan körülhatárolt jogkörei. Heisler megemlíti, hogy pénzügyi kérdésekben meghatározott limit nélkül dönthetett. Bár a vallási vezetők szerint az 1991-ben született alapszabály korszerűtlen, nem tették rendbe azt az új igazgató választása előtt, így - legalábbis elvben - Schwezoff épp olyan széles jogkört kapott, mint elődje.

 

Figyelmébe ajánljuk

Kiszúrt autókerekek, leszaggatott plakátok, feljelentések - így várja a választást Ágasegyháza

A Bács-Kiskun megyei községben 2010 óta Füredi János a polgármester, akinek az előterjesztésére a képviselő-testület megtiltotta, hogy a kampány ideje alatt a jelöltek választási fórum céljából kibéreljék a település közintézményeit. Ez ellen, illetve a településen eluralkodott közhangulat miatt tüntettek egy maroknyian a napokban, két független polgármesterjelölt felhívására.