A múlt héten megkezdte az egyeztetéseket a budapesti önkormányzati választási együttműködésről az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt-PM. (Az LMP többször kinyilvánította: nem közösködik a korábban kormányzó baloldali pártokkal és politikusokkal.) Az önkormányzati törvényből következően az ellenzéki pártok szövetkezésének főleg a fővárosi színtéren van jelentősége - mégis, alig akad olyan részletkérdés, amiben sikerült megállapodni a három párt képviselőinek.
A széttöredezett ellenzéki erőknek csak közös kerületi föllépés, illetve főpolgármester-jelölt kiállítása esetén lehet esélyük a győzelemre, a júniusban elfogadott új önkormányzati törvény ugyanis szoros együttműködésre kényszeríti a baloldali pártokat. A jogszabály legfontosabb változása szerint a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és további 9, a kompenzációs listán helyet kapó vesztes polgármesterjelölt alkotja majd a Fővárosi Közgyűlést. (Az új törvény miatt az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak, lásd erről keretes írásunkat.) A korábbiakkal ellentétben tehát a közgyűlést nem közvetlenül választja Budapest; a fővárosi szavazó idén már csak főpolgármestert, kerületi polgármestert, illetve helyi egyéni jelöltet választ így. A vesztes helyi egyéni jelöltre leadott szavazat kerül a kerületi kompenzációs listára, míg a vesztes kerületi polgármesterjelöltre leadott voksok a fővárosi kompenzációs listán landolnak. A listaállítás feltétele, hogy az egyes pártok legalább 12 helyen állítsanak polgármesterjelöltet. Egy kevésbé népes kerületben szerzett közgyűlési hely így ugyanannyit érhet, mint egy sűrűn lakott kerület mandátuma. Az új rendszer az országgyűlésihez hasonlóan a többségi elv irányába tolná el az önkormányzati választást, és így a Fidesz akár 40 százalékos támogatottság mellett is abszolút többséget szerezhet a közgyűlésben.
Szemmel tartják egymást
Ebben a helyzetben a baloldali pártoknak két lehetőségük van. Az egyik az, hogy - az országgyűlési választáshoz hasonlóan - egyetlen jelölő szervezetként minden kerületben közös indulók mögött sorakoznak fel. E megoldás sok mindent leegyszerűsítene, ám április 6-án a "teljes összefogás" alternatívája leszerepelt, ráadásul ezzel sem lehetne megspórolni a pozíciók pártok közötti felosztását. A másik lehetőség a koordinált indulás. Budapesten az EP-választáson nagyjából hasonló eredményt ért el a három párt: a DK a fővárosi szavazatok 13,1, az Együtt-PM 13,07, az MSZP 11,5 százalékát szerezte meg. Így a 23 kerületből 15-ben egymással egyeztetve állítanának polgármesterjelöltet 5-5-6 arányban úgy, hogy mindenki a saját színeiben indul, és a szövetségesek nem indítanak ellenjelöltet. A fennmaradó hét kerületben mindegyik baloldali párt ringbe szállna, hiszen csak így volna meg mindhárom szervezetnek a listaállításhoz minimálisan szükséges 12 kerületi polgármesterjelölt, és garantálná mindegyiküknek a legalább egy kompenzációs mandátumot.
A koordinált indulás hívei azzal érvelnek, hogy a főváros "nyerhetetlenül fideszes" kerületeiben az egymás ellen indulás nem okozna komoly veszteséget. Hiszen a korábbi tapasztalatok alapján nehezen elképzelhető, hogy a jómódú budai kerületekben (I., II., XII.) a baloldali jelölt reális eséllyel szálljon harcba a Fidesz-KDNP-s ellenfelével. A baloldali stratégák szerint "hozhatatlannak" látszik a VIII. (Józsefváros), a XVI. (Árpádföld, Mátyásföld, Sashalom), a XXII. (Budafok, Nagytétény) és a XXIII. (Soroksár) kerület. Ha viszont a többi (nyerhető) kerületről sikerül megállapodni, akkor az ellenzéki tömbnek akár a közgyűlési többség megszerzése sem tűnik reménytelen vállalkozásnak.
A koordinált jelöltállítás ellenzői szerint viszont a "vesztesnek ítélt" kerületekben nehéz úgy az urnákhoz vinni a szavazókat, ha helyi szinten a baloldali erők egymással szembe mennek. Így viszont a közös főpolgármester-jelölt sorsa is megpecsételődhet, ráadásul lehetőséget ad a Fidesznek arra, hogy a "koordinált" kerületekre koncentrálja erőforrásait; és rámutasson arra, hogy "lám, az ellenzék nem hisz a győzelemben, csupán a maradékra hajt".
A múlt heti tárgyaláson az MSZP részéről Kunhalmi Ágnes frissen választott budapesti elnök, Szenteczky János alelnök, Horváth Csaba, a párt hivatalos főpolgármester-jelöltje és Trippon Norbert újpesti elnök vettek részt. A DK-t Gyurcsány Ferenc elnök, Molnár Csaba alelnök és Varju László pártigazgató képviselte. Az Együtt-PM delegációját Karácsony Gergely és Juhász Péter vezette. Az egyeztetés már az első pontnál megakadt: míg az MSZP és a DK a teljes összefogás mellett kardoskodott, az Együtt-PM ezt mereven elutasította. Előbbiek szerint összességében akkor is többet veszítenek az egyes pártok a koordinált indulással, ha ez a megoldás egyébként minden fél számára minimum egy listás mandátumot biztosít.
Egy befolyásos fővárosi szocialista politikus szerint Karácsonyék azért óvakodnak a közösködéstől, mert számukra mindennél fontosabb imázsuk megőrzése. Az együttesek szerint viszont az MSZP és a DK csak azért próbálja behálózni őket, mert attól félnek, hogy az Együtt-PM híján a baloldali szavazók inkább átszavaznak az LMP-re. A túloldalon az is szempont lehet, mondják, hogy így nem kell egyedül vállalniuk a felelősséget egy esetleges buktáért.
Másban sincs egyetértés: a szocialisták például nem tekintik kiindulási alapnak az EP-választások eredményét, és a nyerhető kerületek legalább felére igényt tartanának - ami viszont a másik két párt számára elfogadhatatlan feltétel. Az új választási szisztéma következtében ráadásul a korábbinál nagyobb a súlya a kerületi szervezeteknek, ezért az egyéni érdekek is erőteljesebben jelennek meg a tárgyalásokon. Ez a jelenlévők elmondása szerint főként az MSZP-seknél jelentkezik erősen, hiszen a pártban az országos és a fővárosi vezetés összeesése óta alig érzékelhető komoly politikai irányítás. (Noha új fővárosi vezetést már választottak, a párt csak július 19-én tartja országos tisztújító kongresszusát.) Horváth Csaba sem tett le arról, hogy közös ellenzéki főpolgármester-jelölt legyen, de jelölését mindkét szövetséges ellenzi. Abban van egyelőre konszenzus, hogy a hivatalban lévő szocialista polgármesterek újrázzanak: Tóth József a XIII. (Újlipótváros-Angyalföld), Gajda Péter a XIX. (Kispest), Szabados Ákos a XX. (Pesterzsébet) kerületben próbálkozhat megvédeni hivatalát.
Ki hol akar?
Néhány ellenzéki jelölt neve ezenkívül is sejthető: Trippon Norbertet valószínűleg támogatja majd az Együtt-PM és a DK, annak ellenére is, hogy az EP-választáson Újpesten Gyurcsány pártja hozta a baloldalon a legjobb eredményt 14,9 százalékkal. A IV. nyerhető kerület: május 25-én a három baloldali párt együtt 42 százalékot hozott, a Fidesz 40-et. A belvárosi ötödik kerületben jó esélye van az együttös Juhász Péternek, hogy a korábban a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Zrt.-t vezető Szentgyörgyvölgyi Péter kihívója legyen (utóbbit Rogán Antal jelenlegi polgármester egy hónapja nevezte ki alpolgármesternek és utódjának). Az Együtt-PM azt szeretné, ha az V. kerületben nem a szocialista Steiner Pál vagy a DK-s Heil Péter szállna harcba, és Juhászék valószínűleg keresztül is viszik akaratukat: annál is inkább, mert az V. nehezen nyerhető kerületnek látszik, a Fidesz májusban közel 49 százalékot ért el ott. Juhász az eltökéltségét lapunknak azzal magyarázta, hogy személyesen is kötődik a belvároshoz, továbbá ha sikerül a helyiek számára láthatóvá tenni az önkormányzat korrupt gyakorlatát, akkor az V. igenis hozható kerület lehet.
A VII. kerületben az MSZP és a DK ugyan még nem talált saját jelöltet, de összezárni látszanak az Együtt-PM-mel szemben, amely elnökségi tagját, Pápa Leventét indítaná. Az Együtt azért is ragaszkodna Pápához, mert attól tart, hogy a helyi MSZP a DK-val karöltve egy Hunvald Györgyhöz köthető kádert futtatna meg a fideszes Vattamány Zsolttal szemben. (Miután a helyi szervezetben a befolyását őrző Hunvaldot a Kúria hivatali visszaélés miatt július 1-jén egy év jogerős szabadságvesztésre ítélte, a volt polgármester lemondott nemrég visszaszerzett kerületi elnöki pozíciójáról.) A X. kerületben a DK és az MSZP vív meg a jelölés jogáért: Gyurcsányék Élő Norbertet, a szocialisták Somlyódi Csabát szeretnék a polgármesteri székben látni; információink szerint Élőnek jobbak az esélyei. Kőbánya szoros kerület: az EP-voksoláson a három párt összesen, illetve a Fidesz nagyjából 41-41 százaléknyi szavazatot szerzett. Állítólag a XI. kerület marad az MSZP-nél: itt a hivatali visszaéléssel meggyanúsított Molnár Gyula indulhat ismét a polgármesteri székért. Molnárt májusban felmentették a vádak alól, de visszatérő polgármesteri ambícióitól vélhetően nem független, hogy nemrég a Fővárosi Főügyészség két ügyben meghosszabbította a vele szembeni nyomozást. (Az Újbuda Torna Club gazdálkodása, valamint a Bikás parki Újbudai Sportcentrum hasznosításával összefüggésben a gyanú egyaránt hűtlen kezelés.) Újbudát valószínűleg azért is engedné el a DK és az Együtt- PM, mert itt májusban a Fidesz 46 százalékot produkált, és ezért nehezen látszik megszoríthatónak. Az Együtt-PM ragaszkodik ahhoz, hogy Karácsony Gergely induljon a XIV. kerületben (Zuglóban), de ezzel nem ért egyet Tóth Csaba, a helyi MSZP elnöke, aki szintén vállalná az indulást. Itt májusban az ellenzék együttesen több voksot szerzett a Fidesznél, és az Együtt-PM hozta a legtöbb baloldali szavazatot (14,79 százalék). Hasonlóan ragaszkodik az Együtt-PM a XXI. kerülethez (Csepel), ahol májusban ugyan a leggyengébb baloldali párt volt, de áprilisban a szolidaritásos Szabó Szabolcs innét szerzett egyéni országgyűlési mandátumot. A tervek szerint Szabó akkori kampányfőnöke, a PM-es Hudák János indulna Németh Szilárd polgármester székéért. Ez ellen a DK berzenkedik, amely a független Horváth Gyulával próbálkozna Csepelen. Forrásaink teljes patthelyzetről számoltak be a III., VI. és a XVIII. kerület esetében.
Bevágták a durcit
A legfontosabb kérdésekben viszont távolodtak az álláspontok. Az elmúlt héten politikai perpatvar alakult ki elsősorban a DK és az Együtt-PM között. A DK ugyanis kitart amellett, hogy Pásztor Albert, a cigányozós kijelentéseiről elhíresült egykori rendőrkapitány legyen a baloldal miskolci polgármesterjelöltje - akit egyébként az MSZP hozott képbe; ám az MSZP országos vezetése nincs olyan állapotban, hogy konfliktust vállaljon az erős borsodi szervezettel Pásztor jelölése miatt. A hármak közül egyedül az Együtt-PM felső vezetése fordult szembe a Pásztort szintén támogatásáról biztosító helyi tagságával. A nézeteltérés múlt szombaton gerjedt konfliktussá, miután a jelölés ellen tiltakozó Gulyás Márton krétakörös aktivistával szemben erőszakosan léptek föl a DK "Ellenállás Napja" néven meghirdetett rendezvényén. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője eztán azzal vádolta meg az Együtt- PM-et, hogy provokáció szándékával küldték a tüntetésükre Gulyást; lapzártánk idején is ment a nyílt üzengetés a két fél között.
És nem jutottak közelebb a megoldáshoz a felek a közös főpolgármester személyében sem. A hétvégi összekapás előtt a DK és az Együtt egyetértett abban, hogy csak olyan jelölt jöhet szóba, aki egyik párt holdudvarához sem kötődik egyértelműen. Az MSZP nem osztja ezt a verziót, mivel a fővárosban a befolyását őrző Horváth Csaba továbbra is ambicionálja a posztot. Volt nézeteltérés abból is, hogy egy-egy potenciális jelölt nevét az ellenérdekelt felek idő előtt szándékosan megszellőztették a sajtóban. Értesülésünk szerint ilyen volt például Katona Kálmán egykori MDF-es közlekedési miniszter és főpolgármester-jelölt nevének kiszivárogtatása is.
Az idő szorít, mégis távolinak tűnik a megállapodás a három baloldali párt között. Ami azért is érdekes, mert egyébként az összes szereplő arról beszél, hogy a nyári szabadságolások miatt napokon belül dönteni kellene. Mindeközben a Gulyás-affér miatt a keddre tervezett hárompárti találkozót a hét második felére halasztották. Nagyjából itt tartanak a felek három hónappal a választások előtt.
Amiért összefogtakMiután Áder János köztársasági elnök aláírta, június 24-én az MSZP kezdeményezésére 57 képviselő írta alá azt a beadványt, amely arra kéri az Alkotmánybíróságot (AB), hogy törölje el az önkormányzati törvénynek a fővárosi közgyűlést érintő, közelmúltban elfogadott módosításait. (A szöveget az LMP és a Jobbik képviselői is szignózták.) A beadvány azt kifogásolja, hogy a közgyűlést csak polgármesterek, illetve kompenzációs listáról bekerülő politikusok alkotnák. Az ellenzéki érvelés szerint a közgyűlés képviselőit a fővárosiak nem közvetlenül választják, ami sérti az alaptörvényt, hiszen például a közgyűlés közvetett választott tagjainak is ugyanannyit ér majd a szavazata, mint a közvetlenül választott főpolgármesteré. Szintén alkotmányellenesnek bizonyulhat, hogy mivel a kerületek népessége változó, a közgyűlésbe jutott polgármesterekre érkezett szavazatok nem egyenlő súllyal esnek számításba. Ezt a kormánypárt végül azzal igyekezett kompenzálni, hogy alkalmazta a kettős többség, illetve a súlyozott szavazatok elvét, de a beadvány írói szerint az egyenlő szavazatok elve így is csorbul. Alkotmányellenesnek bizonyulhat az is, hogy a polgármesterek a rájuk adott szavazatokkal valójában két külön mandátumhoz jutnak. Az érintettek többsége biztos volt benne, hogy az AB kihasználja a július 21-től augusztus 29-ig kiírt ítélkezési szünet közelségét, és erre való hivatkozással nem lép az ügyben. Ezért sokakat meglepett, hogy szombaton Paczolay Péter, az AB elnöke bejelentette: az AB sürgős eljárásban tárgyalja a közgyűlés választási szabályait. A testület most hétfőn kezdi vizsgálni a vitatott módosításokat, és július 20-ig mindenképp dönt. (Bírósági hírek szerint Áder János éppen azért nem írta ki eddig a választások időpontját, mert számított rá, hogy az AB az ítélkezési szünet előtt határoz az ügyben.) A beadvány készítői a módosítások visszaható hatályú megsemmisítését kérték, így ha az AB helyt ad kérésüknek, az alaposan átírhatja a választási felkészülés menetrendjét. |
