Magyar Narancs: Áprilisban újra Magyarországra érkezik egy európai uniós delegáció, amely a jogállamiság helyzetét, ezen belül a bírósági reform alakulását vizsgálja. A bírák február 22-i tüntetését szervező Magyar Bírói Egyesület (MABIE) három pontban foglalta össze, miért demonstrálnak: jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért. Indokoltnak tartja a követeléseket?
Senyei György: Az OBH elnökeként nem a tüntetés jogosságáról, hanem annak jogszerűségéről mondhatok csak véleményt. A szervező a Magyar Bírói Egyesület, tehát az OBH-nak a szervezéssel összefüggésben érdemi szerepe nincs és nem is lehet. A tüntetés megszervezése, összehívása és annak kijelölt céljai álláspontom szerint jogszerűek. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezés szabadsága az Alaptörvényben rögzített alapjogok, amelyek a hivatásrendre vonatkozó egyéb szabályok és etikai normák figyelembevételével a bírákat is megilletik. Az Alaptörvénytől a bírósági szervezeti törvényig mindenhol egyértelmű normatív alap a bíróságok és a bírák függetlensége és pártatlansága. Ebből következik, hogy a demonstrációnak politikamentesnek kell lennie, vagyis csakis a bírói léttel függhetnek össze a célkitűzései. Ezt meghaladóan a demonstráció politikamentességét az garantálja, ha ahhoz sem politikai, sem politizáló szervezetek nem csatlakoznak.
MN: Ön részt kíván venni a tüntetésen?
SGY: Nem. Úgy gondolom, a bírósági igényérvényesítésen belül nekem más a szerepem.
MN: Január 10-i közleményében azt írta a bírák tüntetése kapcsán: „bármely – akár burkolt formában is – kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet”. A napokban pedig úgy nyilatkozott, hogy ha a demonstráción részt vevő bírók közül bárkinek szüksége lenne rá, az OBH jogi segítséget nyújt. Miről lehet itt szó?
SGY: Például, ha személyiségi jogvédelmi eljárást kíván kezdeményezni egy bírótársunk, akkor ehhez a jogi segítséget az OBH megadja.
MN: Személyiségi jogsérelem az lehet például, ha a munkáltató részéről bármi kritika vagy retorzió érne egy bírót azért, mert részt vett a demonstráción?
SGY: A bírák esetében ketté kell választani a közszereplői jelleget. Nyilván minden bíró, amikor a pulpitusra ül, bíróként független és pártatlan ítélkező tevékenységet folytat, ami már egyfajta közszereplést jelent. Ilyenkor pontosan a függetlenség és a pártatlanság okán fokozott védelem illeti meg. Ez nem jelenti azt, hogy a bírói ítéletek ne lennének kritizálhatók, azonban ennek mindenkor a jogállami keretek között kell maradnia. Amikor a bíró nem ítélkező tevékenysége során, hanem azon túl nyilvánít véleményt, az úgynevezett kivételes közszereplői státuszt keletkeztet. Ez esetben már a kritikának nyilván egy más szintjét kell tűrnie, de, hangsúlyozom, ez a kritika nem sértheti a személyiségi jogot és az emberi méltóságot.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
