Interjú

„A tradicionális bírói pályaív híve vagyok”

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke

Belpol

Talár nélkül és politikamentesen tüntetnek szombaton a magyar bírák, bírósági dolgozók és mindazok, akiknek fontos a független és pártatlan igazságszolgáltatás. A bírói véleménynyilvánítás szabadságáról és meg­kötéseiről, a „nullkilométeres” bírák létjogosultságáról, pótlékemelésről, ügyelosztásról, kollegiális viszonyról kérdeztük az OBH elnökét.

Magyar Narancs: Áprilisban újra Magyarországra érkezik egy európai uniós delegáció, amely a jogállamiság helyzetét, ezen belül a bírósági reform alakulását vizsgálja. A bírák február 22-i tüntetését szervező Magyar Bírói Egyesület (MABIE) három pontban foglalta össze, miért demonstrálnak: jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért. Indokoltnak tartja a követeléseket?

Senyei György: Az OBH elnökeként nem a tüntetés jogosságáról, hanem annak jogszerűségéről mondhatok csak véleményt. A szervező a Magyar Bírói Egyesület, tehát az OBH-nak a szervezéssel összefüggésben érdemi szerepe nincs és nem is lehet. A tüntetés megszervezése, összehívása és annak kijelölt céljai álláspontom szerint jogszerűek. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezés szabadsága az Alaptörvényben rögzített alapjogok, amelyek a hivatásrendre vonatkozó egyéb szabályok és etikai normák figyelembevételével a bírákat is megilletik. Az Alaptörvénytől a bírósági szervezeti törvényig mindenhol egyértelmű normatív alap a bíróságok és a bírák függetlensége és pártatlansága. Ebből következik, hogy a demonstrációnak politikamentesnek kell lennie, vagyis csakis a bírói léttel függhetnek össze a célkitűzései. Ezt meghaladóan a demonstráció politikamentességét az garantálja, ha ahhoz sem politikai, sem politizáló szervezetek nem csatlakoznak.

MN: Ön részt kíván venni a tüntetésen?

SGY: Nem. Úgy gondolom, a bírósági igény­érvényesítésen belül nekem más a szerepem.

MN: Január 10-i közleményében azt írta a bírák tüntetése kapcsán: „bármely – akár burkolt formában is – kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet”. A napokban pedig úgy nyilatkozott, hogy ha a demonstráción részt vevő bírók közül bárkinek szüksége lenne rá, az OBH jogi segítséget nyújt. Miről lehet itt szó?

SGY: Például, ha személyiségi jogvédelmi eljárást kíván kezdeményezni egy bírótársunk, akkor ehhez a jogi segítséget az OBH meg­adja.

MN: Személyiségi jogsérelem az lehet például, ha a munkáltató részéről bármi kritika vagy retorzió érne egy bírót azért, mert részt vett a demonstráción?

SGY: A bírák esetében ketté kell választani a közszereplői jelleget. Nyilván minden bíró, amikor a pulpitusra ül, bíróként független és pártatlan ítélkező tevékenységet folytat, ami már egyfajta közszereplést jelent. Ilyenkor pontosan a függetlenség és a pártatlanság okán fokozott védelem illeti meg. Ez nem jelenti azt, hogy a bírói ítéletek ne lennének kritizálhatók, azonban ennek mindenkor a jogállami keretek között kell maradnia. Amikor a bíró nem ítélkező tevékenysége során, hanem azon túl nyilvánít véleményt, az úgynevezett kivételes közszereplői státuszt keletkeztet. Ez esetben már a kritikának nyilván egy más szintjét kell tűrnie, de, hangsúlyozom, ez a kritika nem sértheti a személyiségi jogot és az emberi méltóságot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.