Interjú

„A tradicionális bírói pályaív híve vagyok”

Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke

Belpol

Talár nélkül és politikamentesen tüntetnek szombaton a magyar bírák, bírósági dolgozók és mindazok, akiknek fontos a független és pártatlan igazságszolgáltatás. A bírói véleménynyilvánítás szabadságáról és meg­kötéseiről, a „nullkilométeres” bírák létjogosultságáról, pótlékemelésről, ügyelosztásról, kollegiális viszonyról kérdeztük az OBH elnökét.

Magyar Narancs: Áprilisban újra Magyarországra érkezik egy európai uniós delegáció, amely a jogállamiság helyzetét, ezen belül a bírósági reform alakulását vizsgálja. A bírák február 22-i tüntetését szervező Magyar Bírói Egyesület (MABIE) három pontban foglalta össze, miért demonstrálnak: jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért. Indokoltnak tartja a követeléseket?

Senyei György: Az OBH elnökeként nem a tüntetés jogosságáról, hanem annak jogszerűségéről mondhatok csak véleményt. A szervező a Magyar Bírói Egyesület, tehát az OBH-nak a szervezéssel összefüggésben érdemi szerepe nincs és nem is lehet. A tüntetés megszervezése, összehívása és annak kijelölt céljai álláspontom szerint jogszerűek. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezés szabadsága az Alaptörvényben rögzített alapjogok, amelyek a hivatásrendre vonatkozó egyéb szabályok és etikai normák figyelembevételével a bírákat is megilletik. Az Alaptörvénytől a bírósági szervezeti törvényig mindenhol egyértelmű normatív alap a bíróságok és a bírák függetlensége és pártatlansága. Ebből következik, hogy a demonstrációnak politikamentesnek kell lennie, vagyis csakis a bírói léttel függhetnek össze a célkitűzései. Ezt meghaladóan a demonstráció politikamentességét az garantálja, ha ahhoz sem politikai, sem politizáló szervezetek nem csatlakoznak.

MN: Ön részt kíván venni a tüntetésen?

SGY: Nem. Úgy gondolom, a bírósági igény­érvényesítésen belül nekem más a szerepem.

MN: Január 10-i közleményében azt írta a bírák tüntetése kapcsán: „bármely – akár burkolt formában is – kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet”. A napokban pedig úgy nyilatkozott, hogy ha a demonstráción részt vevő bírók közül bárkinek szüksége lenne rá, az OBH jogi segítséget nyújt. Miről lehet itt szó?

SGY: Például, ha személyiségi jogvédelmi eljárást kíván kezdeményezni egy bírótársunk, akkor ehhez a jogi segítséget az OBH meg­adja.

MN: Személyiségi jogsérelem az lehet például, ha a munkáltató részéről bármi kritika vagy retorzió érne egy bírót azért, mert részt vett a demonstráción?

SGY: A bírák esetében ketté kell választani a közszereplői jelleget. Nyilván minden bíró, amikor a pulpitusra ül, bíróként független és pártatlan ítélkező tevékenységet folytat, ami már egyfajta közszereplést jelent. Ilyenkor pontosan a függetlenség és a pártatlanság okán fokozott védelem illeti meg. Ez nem jelenti azt, hogy a bírói ítéletek ne lennének kritizálhatók, azonban ennek mindenkor a jogállami keretek között kell maradnia. Amikor a bíró nem ítélkező tevékenysége során, hanem azon túl nyilvánít véleményt, az úgynevezett kivételes közszereplői státuszt keletkeztet. Ez esetben már a kritikának nyilván egy más szintjét kell tűrnie, de, hangsúlyozom, ez a kritika nem sértheti a személyiségi jogot és az emberi méltóságot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.