Magyar Narancs: Csütörtöki adatok szerint október közepe óta 144 ezer menekült érkezett Szlovéniába. Mielőtt Magyarország lezárta Horvátországgal közös határát, mennyire érintette önöket a menekültkérdés?
Ksenija Škrilec: Mivel a migránsok más útvonalat használtak, a válság hatásai gyakorlatilag nem voltak érzékelhetők Szlovéniában október 16., a magyar-horvát határ lezárása előtt.
MN: Szeptember közepe, a magyar-szerb határzár élesítése óta Horvátországon mennek keresztül a menekültek. Annak mi volt az oka, hogy a horvátok az első hónapban nem Szlovénia, hanem Magyarország felé továbbították őket?
KS: Ezt tőlük kellene megkérdezni, valószínűleg az is közrejátszott, hogy a magyar határ közelebb volt. Nyilván érzékelte, a szlovén politikusok is elmondták, hogy október közepe után együttműködésünk Horvátországgal nem volt zökkenőmentes. Voltak feszült pillanatok a menekültek Szlovéniába terelése miatt, legalábbis az október 25-i brüsszeli csúcstalálkozóig. Több esetben váratlanul, egyeztetés nélkül, éjszaka érkeztek migránsok a szlovén határra, a szlovén fél nem tudta hol, mikor és hány emberre számítson.
| ||
MN: És önök hogy boldogultak alig több mint két hét alatt 144 ezer fő fogadásával?
KS: A menekültválság iszonyatosan megterheli Szlovénia kapacitásait. Megpróbálunk mindenkit megfelelően regisztrálni, ellátni, felkészíteni a továbbutazásra. Pontosan tudjuk – és ha nem tudnánk, közlik is velünk –, hogy nem Szlovénia, hanem az esetek túlnyomó többségében Németország a migránsok célországa. Mi csak egy állomás vagyunk, de szeretnénk a rövid áthaladási idő alatt is emberséges bánásmódot tanúsítani.
MN: A regisztráció sikeres? Korábban a magyar kormány gyakran panaszkodott arra, hogy a menedékkérők nem adnak ujjlenyomatot, nem működnek együtt a rendőrséggel.
KS: Hozzám nem jutottak el hírek ilyen incidensekről, megpróbálunk mindenkit regisztrálni.
MN: Nem félnek attól, hogy a dublini rendelet értelmében menedékkérők tíz- vagy százezreit küldhetik vissza a nyugati államok Szlovéniába? Hiszen Görögországon és Horvátországon sokan regisztráció nélkül haladnak át.
KS: Lehet, hogy nem regisztráltak korábbi uniós országokban, de mindannyian tudjuk, hogy melyik országokon mentek keresztül.
MN: Tehát nem vennék vissza őket?
KS: Szerintem ezt a problémát akkor kell kezelni, ezt a kérdést akkor kell megválaszolni, ha valóban aktuális lesz. Ismerjük az európai szabályozást, a szlovén belső jogot, és ebben a pillanatban legfontosabb feladatunknak a regisztrációt és az utazás segítését tartjuk.
MN: Szeptember végén úgy tűnt, hogy a magyar kormány a szlovén határra is kerítést akar építeni, de hamar letett erről a szándékáról. Miért?
KS: A hivatalos magyarázat szerint ez csak gyakorlat volt, a drót 24 óráig sem állt ott.
MN: Teljesen önként szedték fel?
KS: Igen, ez a kérdés megoldódott, és nem okozott törést a szlovén-magyar kapcsolatokban. Magyarország is tisztában van azzal, hogy a szlovén-magyar nem schengeni, hanem belső határ. Egyébként Magyarországtól, ahogy a többi visegrádi országtól is kapunk a migrációs válság kezeléséhez anyagi segítséget, például fűthető sátrakat, de rendőri erősítés is érkezett már.
MN: Ehhez képest a határellenőrzést azért bevezették.
KS: A schengeni egyezmény úgy rendelkezik, hogy megfelelő indoklással ideiglenesen be lehet vezetni két schengeni ország között az ellenőrzést a határátkelőknél. Ezt Magyarország vonatkozásában először Szlovénia vezette be 10, majd újabb 20 napra. Ennek lejárta után Magyarország vezette be ugyanezt az ellenőrzést a szlovén határátkelőknél. Ez csak egy szigorított ellenőrzés, nem a határ lezárása.
MN: Említette, hogy az október 25-i csúcstalálkozó előtt feszült volt a viszony Horvátországgal. Az ott elfogadott 17 pont rendezte a helyzetet?
KS: Hozzájárult a tranzitországok közötti kommunikáció javításához. Szlovén-horvát relációban ez azt jelenti, hogy a horvátok most már tájékoztatnak arról, hogy hány ember érkezik, és körülbelül mikor. Ausztriával a találkozó előtt is jobb volt az együttműködés.
MN: A 17 pont között volt az is, hogy 100 ezer új férőhely jön létre a nyugat-balkáni útvonalon. Szlovénia 2000-et vállalt.
KS: Keressük és folyamatosan bővíteni próbáljuk az elhelyezési kapacitásokat.
MN: Ezek a kapacitások az utaztatást könnyítik meg, vagy azoknak épülnek, akik maradnának is?
KS: Szinte senki sem akar Szlovéniában maradni, idén eddig körülbelül 60 védelem iránti igényt nyújtottak be. Egyébként Szlovénia már korábban felkészült a válságra, számítottunk arra, hogy a magyar intézkedések hatására módosul az útvonal. Első körben azt mondtuk, hogy naponta 2500 embert tudunk fogadni, de a migránsok száma napról napra, hétről hétre hatványozódik. Átlagosan többen jönnek egy nap, mint amennyien Magyarországon mentek keresztül, voltak 12-13 ezres létszámok is. Ne felejtse el, hogy Szlovénia ötödakkora állam, mint Magyarország.
MN: Ahányan bejönnek, annyian ki is mennek Ausztria felé?
KS: A regisztrációt igyekszünk minél hatékonyabban elvégezni, hogy megkönnyítsük a folyamatot, és tehermentesítsük a határ közeli városokat. Nemrég Sentilj tehermentesítésére nyitottunk egy új vasúti peront, közel az osztrák határátlépési ponthoz. Egyébként a belépők és a kilépők száma között körülbelül 20 ezres eltérés van, de ennél valószínűleg kevesebben tartózkodnak az országban, mert a kilépőket néhány nappal később kezdtük el regisztrálni. Persze olyan is van, hogy valaki eltűnik szem elől, emberekről beszélünk, nem mindenki megy arra, amerre terelgetik.
MN: Az osztrák határnál – főleg eleinte – gyakoriak voltak a torlódások, mert Ausztria elég lassan engedte be az embereket.
KS: Amennyire lehet, mi is próbáljuk lassítani őket. Ha Németország és Ausztria így tesz, előbb-utóbb mindenki rákényszerül. De azt is látjuk, hogy a migránsok bizonyos idő után elveszítik türelmüket, mert mielőbb célba szeretnének érni.
MN: Az osztrák belügyminiszter bejelentette, hogy egyebek mellett kerítést építenek az osztrák-szlovén határra, később Faymann kancellár oldalelemekkel ellátott kapuról beszélt. A szlovén kormánynak vannak pontos információi?
KS: A hivatalos kommunikáció technikai zárról szól, amely az ellenőrzöttebb áthaladást segíti, mi ennyiről tudunk. A schengeni egyezmény ilyen ideiglenes intézkedéseket lehetővé tesz. Olyan elemeket tehát lehet építeni, amelyek a határátkelők felé terelik az embereket. Az osztrákokkal folyamatosan kapcsolatban vagyunk, közös feladatunk az útvonal biztosítása.
MN: Egyre inkább úgy tűnik, hogy a német kormánypártok megállapodnak a tranzitzónák létrehozásában. Ha a menedékkérők egy részét visszafordítják a német határról, annak milyen következményei lehetnek?
KS: Tisztában vagyunk azzal, hogy az egész kérdéskört csak közös európai döntésekkel és lépésekkel tudjuk megfelelően kezelni. Egy ország, egyedül nem fog megoldást találni. A szlovén kormány álláspontja az, hogy Görögországnál meg kell erősíteni az EU külső határának közös védelmét, és a kibocsátó országokban is közösen kell tennünk a békéért. Amíg ezt nem oldjuk meg, az EU területén kialakult helyzetet is csak együttes erőfeszítésekkel tudjuk normális keretek között tartani.
MN: A görög határ védelmét hogy kell elképzelni? Még ha meg is oldható a szigetvilág ellenőrzése, muszáj beengedni az embereket, különben megfulladnának.
KS: Ez valóban nem könnyű kérdés. De hiszem azt, hogy mindenre van megoldás, ez csak elhatározás kérdése. Először arról kell közös álláspontra jutnunk, hogy mi a célunk, ha ez sikerül, a következő lépés az, hogy ezt miként érjük el.
MN: Ha már itt tartunk, az uniós kvótarendszert Szlovénia is megszavazta a belügyminiszterek tanácsán. De épp az imént mutatott rá, hogy alig néhány menekült akar Szlovéniában letelepedni. Akkor hogyan fog működni a kvóta?
KS: Szlovénia tisztában van a rendszer hiányosságaival, nem gondoljuk azt, hogy ez a válság megoldásának kulcsa, az előbb kifejtettem, hogy milyen további lépések szükségesek. A kvótarendszert szolidaritásunk kifejezéseként fogadtuk el.
MN: És érkezett már valaki a kvótarendszer keretében Szlovéniába?
KS: Nem, de még éppen csak elindult az áthelyezési mechanizmus, uniós szinten is csak nagy nehézségek árán sikerült áttelepíteni az első migránsokat.
MN: Ranko Ostojić horvát belügyminiszter nem örül annak, hogy Orbán Viktor szerint mi már csak megfigyelői vagyunk a válságnak. Ön is úgy látja, hogy többet kellene tennie Magyarországnak a menekültek ellátásában?
KS: Én úgy gondolom, hogy a menekültkérdést nem a különböző politikusok szópárbajai fogják megoldani.
MN: Miro Cerar szlovén miniszterelnök és Bohut Pahor államfő is úgy nyilatkozott, hogy bár Szlovénia nem tartja jó megoldásnak a kerítésépítést, adott esetben rákényszerülhet. A kormány technikailag is felkészült erre a lépésre?
KS: Minden politikus tisztában van a pozíciójával járó felelősséggel. A migrációs válság elég kemény próbatételek elé állítja az európai kormányokat, így Szlovénia kormányát is. Egy kormánynak nagyon sok szempontot kell mérlegelnie egy-egy döntési helyzetben, és előfordulhat, hogy valaki kénytelen kiállni egy általa sem optimálisnak tartott megoldás mellett. A szlovén kormány az ország határain belül biztosítja a rendet és a polgárok biztonságát, ha ez veszélybe kerül, természetesen minden szóba jöhető lehetőséget mérlegelni fogunk. Ilyen lehetőség a kerítésépítés is, Cerar miniszterelnök ezt egy konkrét újságírói kérdésre megerősítette.
MN: Ahhoz mit szólnak, hogy Angela Merkel szerint háborús konfliktus is kialakulhat a nyugat-balkáni útvonalon, ha Németország lezárja határait?
KS: Minden nyilatkozatnak érdemes megnézni a kontextusát, Merkel egy belpolitikai térben hozta elő ezt az érvet, ezzel próbálta hűteni a belső indulatokat. Bár igaz, hogy ebben a tempóban nem folytatódhat a Németország felé irányuló áramlás, Merkel arra figyelmeztethetett, hogy figyelembe kell venni a tranzitvonalon fekvő országokat is, és a különutas megoldás helyett az EU-s szolidaritásra kell törekedni. Ezzel egyetértünk.
MN: A szlovén társadalomban és a politikai pártok között mekkora törésvonalakat okoz a menekültválság kezelése? Magyarországról egyelőre az látszik, hogy a hadsereg bevetését népszavazással akadályozná meg egy diákszervezet.
KS: A szlovén társadalmat erősen megmozgatta a helyzet, rengeteg az önkéntes, a polgári védelem tagjai, egészségügyi dolgozók ajánlják fel segítségüket. Nélkülük nehezen is boldogulnánk. A Radio Student valóban kezdeményezett egy népszavazást arról a törvénymódosításról, amely lehetővé tenné a hadsereg erősebb bevonását a helyzet kezelésébe. Egyébként technikai-operatív feladatok ellátásában a törvénymódosítás nélkül is közreműködhetnek katonák, ez már most is zajlik. Az alkotmány szerint azonban van lehetőség arra, hogy a parlament bizonyos esetekben elutasítsa a népszavazási kezdeményezést. Ez november 4-én meg is történt, a képviselők megállították a 40 ezer aláírás gyűjtését. A Radio Student most azt fontolgatja, kezdeményezzen-e alkotmányos felülvizsgálatot. Tudtommal egyetlen párt sem állt nyíltan a népszavazás mellé, és a szlovén parlament elnöke is felelősségteljesebb magatartásra intette a fiatalokat.
