A Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványtól, melynek kuratóriumában Matolcsy György jegybankelnök is helyet foglal, az általa nyújtott pályázati támogatásokról, a rendelkezésére bocsátott milliárdos vagyon befektetésének körülményeiről, illetve kuratóriumának és felügyelőbizottságának működéséről igényeltünk adatokat, melyet az alapítvány arra hivatkozással tagadott meg, hogy nem közpénzből gazdálkodik, vagyona nem minősül nemzeti vagyonnak és nem közfeladatot ellátó szerv.
Álláspontunk szerint azonban a Magyar Nemzeti Bank által a nemzeti vagyon terhére, közpénzből, eddig összesen közel 30 milliárd forintos vagyonrendeléssel létrehozott alapítvány gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az adatok kiadásának kikényszerítésére a Transparency International Magyarország közreműködésével pert indítottunk, melyben képviseletünket a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el.
| ||
A perben vitattuk, hogy az MNB vagyonából egy magánjogi aktussal létrehozott alapítvány vagyona elveszítette volna nemzeti vagyon jellegét annak ellenére, hogy az alapítvány a törvény előírásai szerint formálisan az MNB-től elkülönülten, önállóan gazdálkodik. Amennyiben viszont az alapítvány vagyona nemzeti vagyonnak tekintendő, arra is alkalmazandók az Alaptörvény közérdekű adatokról szóló rendelkezései. Azt állítottuk továbbá, hogy a jegybanktörvénynek az a passzusa, amely az MNB-t feljogosítja arra, hogy feladataival és elsődleges céljával összhangban alapítványt hozzon létre, szűken értelmezendő, s azt jelenti, hogy a létrehozott alapítvány maga is csak közfeladatot láthat el. Másként fogalmazva megkérdőjeleztük, hogy az MNB létrehozhat-e olyan alapítványt, amely nem közfeladatot – pontosabban: nem a jegybank közfeladataihoz kapcsolódó közfeladatot – lát el.
Borbényi Katalin, a Kecskeméti Járásbíróság bírája megalapozottnak találta beadványunkat. Október végén született ítéletben kifejtette: „Alapítvány alapításakor a nemzeti vagyon terhére történő vagyonrendelés lényegét tekintve a nemzeti vagyon tulajdonjogának az átruházását jelenti, azonban ez nem jelenti azt, hogy ezen vagyon vonatkozásában a közérdekű adat kiadására vonatkozó kötelezettség ezzel meg is szűnt volna.” A bírónő emlékeztetett, hogy az Alaptörvény a nemzeti vagyon átruházásánál az átláthatóság alapelvének követelményét fogalmazza meg, „amelynek nyilvánvalóan eleme az arra vonatkozó adatok közérdekűsége is, ugyanis a közérdekű adatok megismerhetősége a közhatalom, a közügyek intézésének áttetszőségét, mint alapvető demokratikus intézmény garantálását is jelenti”.
Hasonlóan javunkra ítélt a bíróság abban is, hogy az alapítvány közfeladatot ellátó szerv-e. Az Alaptörvény, az információszabadság törvény és a jegybanktörvény vonatkozó passzusait egymás mellé állítva a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ha „az MNB bámilyen konkrét feladat ellátására hoz létre alapítványt, az mindenkeppen az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban álló célra nemzeti vagyonból jön létre, amelyet közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni”. A bíróság összegzése szerint: „az alperes közfeladatot ellátó szervezet, amely a részére átruházott vagyonnal felelősen és átláthatóan köteles gazdálkodni, amelyek miatt a működési körébe eső adatok közérdekű adatnak minősülnek”.
A jegybank Pallas Athéné alapítványai ellen más, közérdekű adat kiadása iránti perek is folyamatban vannak. Információink szerint a különböző ügyekben eljáró különböző első fokú bíróságok egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak: volt, ahol az MNB alapítványa jött ki nyertesen, és volt, amelyben az alapítványt szintén az adatok kiadására kötelezték.
Az ügy tehát nincs lezárva – folytatása következik.
Az MNB alapítványairól korábban itt írtunk.
