Vona bűnmegelőzési programja: csendőrség, kasztrálás, halálbüntetés – Jobbik-tüntetés Soroksáron

  • narancs.hu
  • 2013. október 5.

Belpol

A múlt héten meggyilkolt Kardos Krisztinára emlékezve tartott gyűlést a Jobbik a soroksári Hősök terén, ahol Vona Gábor ismertette, hogy szerinte és pártja szerint mi kellene ahhoz, hogy rend legyen Magyarországon. Még több erőszakszervezet.

Noha a szónokok váltig állították, hogy a rendezvény civil kezdeményezés és nem a párt kampányának része, természetesen kampányesemény volt. Egy brutálisan meggyilkolt asszony volt az „apropó” a gárdistákkal, Jobbik-zászlókkal tarkított kampánygyűlésre.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A délutáni megmozduláson elsőnek egy soroksári asszonyt, Varga Ildikót, szólították a színpadra, aki kijelentette: „Ezúton szeretném jelezni, hogy amit a kerületi illetékesek tesznek a közbiztonságért, az nekünk vajmi kevés. Nem megfelelő a közvilágítás a bicikliutakon, kevés a rendőr, sőt nincs is önálló rendőrkapitánysága Soroksárnak”, majd megköszönte a „Jobbik párt segítségét a rendezvény lebonyolításában, mivel az első perctől maximálisan mellettünk álltak”.

Ha eddig bárki azt hitte, hogy a szombati esemény az lenne, aminek a Jobbik beállítja – civil kezdeményezés –, és Vona Gábor csak a soroksári polgárok kedvéért jött el, Lehmann Viktor beszéde után már biztosan nem hitte ezt. Noha a képviselőjelölt azzal indított, hogy „megmutatjuk, nem félünk a bűnözőktől, és bebizonyítjuk, hogy ez a demonstráció nem politikai kampány, hanem egy kollektív szövetség (sic!) szimbóluma”, másról nem is esett szó, csak a Jobbik önfényezéséről, illetve arról, hogyan képzeli el a párt a közbiztonságot.

„A helyi cigány önkormányzat elnöke azt mondta, hogy nem egy cigányt keresünk, hanem egy gyilkost. Lehet, hogy ő már tud valamit. Mert ugye, ha áldozat, akkor számít a származás, ha elkövető, akkor nem” – mondta Lehmann, majd feltette a költői kérdést: „Miért van több joga a bűnözőnek, miért bújhat el könnyebben azáltal, ha az etnikumát, a nevét nem lehet megtudni?” A Jobbik válasza a jelölt szerint a nemi erőszakot elkövetők azonnali kémiai kasztrációja lenne, majd hozzátette azt is, hogy  a „három csapás helyett legyen egy csapás!”, az viszont nem derült ki, hogy mit értett pontosan ezalatt. Ehelyett a kerületi önkormányzat tehetetlenkedéséről beszélt, saját rendőrkapitányságot, nagyobb rendőri jelenlétet követelve. „Egy tragédia kell, hogy egy szórólapot produkáljanak, amiben újabb ígéretek vannak” – utalt a polgármesteri hivatal sebtiben összerakott tájékoztatójára, miszerint Soroksár hamarosan a béke és a közbiztonság szigete lesz. A Jobbik viszont „nem csak beszél, de cselekszik is”. „Az Országgyűlésben kezdeményeztük a kerületi önálló rendőrkapitányság felállítását, és a Jobbik fővárosi frakciója egy előterjesztést nyújtott be, hogy a kerékpárúton legyen közvilágítás, mert úgy látszik, csak akarat kell” – jelentette ki Lehmann, s reményét fejezte ki, hogy a rendezvény „hangja eljut az Országgyűlésig és mindenkiig, aki érdemben tud tenni Soroksárért”.

Vona Gábor pártelnök viszont arról beszélt, hogy mi mindent tenne a Jobbik kormányra kerülése után a közbiztonságért. A pártelnök szerint a rendőrségnek vissza kell adni a becsületét, csendőrséget kellene felállítani, és a Magyar Gárda (Vona szavaival a „pozitív energia”) is a támogatásukat élvezné. „Ne legyen ma jó bűnözőnek lenni Magyarországon, ne a tisztességes emberek rettegjenek ebben az országban, hanem a jeges veríték csorogjon minden bűnöző hátán!” – figyelmeztetett a pártelnök, és ő is a „három csapás helyett egy csapást” szlogennel (és az ezzel járó kémiai kasztrációval) jött: „Mi kivonjuk az ilyen vadállatokat a forgalomból” – mondta. Vona megosztotta hallgatóságával azt is, hogyan változtatna pártja a jelenlegi börtönviszonyokon: „Mi olyan börtönöket szeretnénk, melynek lakói nem kerülnek egy forintjába sem ennek az országnak, sőt még ők termelnek, mi a börtönöket az egész nemzetgazdaságba szeretnénk bevonni” – igaz, nem részletezte, ezt miként képzelik. A pártelnök afelől sem hagyott kétséget, hogy a Jobbik a halálbüntetés pártján van. A beszédeket követően a néhány száz fős közönség a gyilkosság helyszínére vonult, hogy gyertyát gyújtsanak az áldozat emlékére. Vona Gábor nem tartott velük.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.