Őszi nagytakarítás az oktatásban – tüntetés a Hívatlanul Hálózat szervezésében

Belpol

Tüntetés az oktatásért a Szent István téren takarítóeszközökkel, és a tiltakozók 11 pontja.

Seprű, partvis és portörlő csodaeszközök kíséretében, többnyire láthatósági mellényben gyülekeztek azok a tiltakozó civilek (pedagógusok, diákok, szülők), akik a Hívatlanul Hálózat a közoktatásért szervezett megmozdulásán vettek részt október 5-én a Szent István téren. A pedagógusok világnapján majdnem megtelt a tér a közoktatás rendbetétele érdekében szervezett őszi nagytakarítás alkalmával, amely a budapestivel – ha minden igaz – egy időben zajlott Szegeden, Pécsen, Sopronban, Egerben és Esztergomban.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A tüntető sokaság 1,5 millió gyerek, 1,5 millió gyerek családja és 160 ezer pedagógus nevében emelte fel a hangját. Hívatlanul tiltakoztak és követelték a köznevelési törvény eltörlését – nem a közoktatásiét, mert olyan nincs (!) –, amely véleményük szerint semmibe veszi a gyerekeket, a tanárokat és a szülőket; és szorgalmazták a felelősök elbocsátását is.

A délután háromkor kezdődött és fél hatkor végződött békés, jól szervezett tüntetés rövid köszöntőbeszéddel indult, amelyben az értetlen turisták gyűrűjében bejelentették: aláírásgyűjtésbe kezdenek annak érdekében, hogy a parlament köteles legyen tárgyalni az oktatás válságos állapotáról. Ismertették a Hívatlanul Hálózat 10 plusz 1 pontba szedett tiltakozáslistáját. A hálózat eszerint tiltakozik:

1. a kierőszakolt Nemzeti Pedagógus Kar ellen, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzat végképp ne egyeztessen független szakmai vagy civil szervezetekkel, hiszen úgyis minden véleményezésre jogosult – kötelezően – tagja lesz a karnak;

2. a diákok hatósági zaklatásának és megfélemlítésének lehetővé tétele ellen (rendőri igazoltatás, iskolaőr és a többi hagymázas rémálom);

3. a 90%-ban szabályozott tananyag, a tankönyvterjesztés és a tankönyvpiac kisajátítása ellen;

4. az ellen, hogy a központilag meghatározott kánont a szakma helyett politikusok alakítsák, gyenge és nem mellesleg antiszemita írókat illesszenek bele;

5. a 16 évre leszállított tankötelezettség ellen, amely kiiktat egy újabb védőhálót, és gyerekeket lök utcára, valamint a szakképzés helyetti „egyszer használatos szakmunkások” gyorstalpaló képzése ellen (a képzési idő 3 évre csökken, a közismereti tantárgyak heti 7 órában, a kormány dönti el, milyen szakmákból választhatnak 14 évesen);

6. az esélyteremtő, alternatív iskolák ellehetetlenítése ellen;

7. a pedagógusok terheinek újabb növelése, azaz a burkolt bércsökkentés ellen (az életpályamodell részleges és több évre elhúzódó bevezetése nem vagy alig kompenzálja a juttatás nélkül elvárt többletmunkát);

8. a központosításból és uniformizálásból származó hátrányok ellen (a véleményezők ellenében kinevezett igazgatók, az iskolákban uralkodó káosz, a sokszoros és fölösleges adminisztráció, az önkormányzatok mint eddigi fenntartók szerepvesztése, a szubszidiaritás elvének sérülése ellen);

9. a minden pedagógiai megfontolástól idegen módon 3 éves kortól kötelezővé tett óvoda ellen;

10. a tudós és lelkes kollégák kötelező nyugdíjazása, a tudás értékvesztése, a felsőoktatás elsorvasztása ellen;

11. mindenfajta kirekesztés és szegregáció, a hatástanulmányok és a szakma megkérdezése nélküli sietős átalakítás ellen.

 

 

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A Szent István téri programbeszéd zárásaként két slammer produkcióját követően a Verdi Nabuccójának Rabszolgakórusából született magyar Szabadságkórus (szöveg: Fábri Péter) énekével indult útjára a tüntetés, amely a Szalay utcáig a Zrínyi–Nádor–Báthory–Honvéd utcákon át hangzatos lózungok és kedélyjavító dalok kíséretében jutott el az Oktatási Hivatalig.  A skandált mondatok mellett („Semmit rólunk nélkülünk!”, „Szabad ország, szabad egyetem”, „Hoffmann Rózsát lapátra, röghöz kötést kukába!”) a dalos kedvű civil társaság a Szabadságkórus mellett a Hej, te bunkócska, te drága című mozgalmi indulót énekelte az eseményre hangolva, kissé átköltve.

A Szalay utcához érve a program szerint meghirdetett beszédek következtek: Lázár Júlia, a Hívatlanul Hálózat egyik alapítója, expedagógus, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Loránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács volt elnöke, Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének (ESZME) és a European Parents Association elnöke, Koller Erik középiskolai testnevelő tanár és Kis Ábrahám Soma, a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistája. Valamennyi felszólaló a minőségi oktatásért állt ki, de szóba került a tanári fizetések jól hangzó, ám a valóságban meg nem történt emelése, a kaposvári dresszkód értelmetlensége, valamint az is, hogy egyetlen gyerek kezét sem engedhetik el. Az esélyegyenlőség, a szegregációellenesség és a demokrácia jegyében a jövőben is szívesen látják mindazokat, akik nem csak panaszkodni, de tenni is akarnak a változásért, amelynek érdekében oktatási kerekasztalt szerveznek – mert az érintettek is bele akarnak szólni a saját életünkbe.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.