A BVOP szerint azért találnak egyre több illegálisan tartott mobilt a börtönökben, mert egyre hatékonyabb a felderítés

  • narancs.hu
  • 2017. december 12.

Bűn

Szerintük a csomagban és a beszélők alkalmával kerülnek be, úgy, hogy a csomagokat ellenőrzik, a beszélőkön pedig plexifal választja el egymástól a fogvatartottat és hozzátartozóját.

„Egyre több az illegálisan tartott mobiltelefon a magyarországi börtönökben, vagy csak egyre hatékonyabb a készülékek felderítése” – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP). Hozzátették: míg tavaly 1495, addig idén már 1680 illegálisan tartott mobilt találtak a hazai börtönökben. A BVOP szerint a felderítés hatékonyságának növekedéséről van szó, írta a HVG.

Bogotyán Róbert, a BVOP biztonsági szolgálatának vezetője azt is elmondta, a büntetés-végrehajtás biztosít mobiltelefonokat a fogvatartottaknak, hogy kapcsolatot tudjanak tartani hozzátartozóikkal. Ezek olyan készülékek, amikről csak ők tudnak hívást kezdeményezni, és csak a meghatározott embereket (a kapcsolattartóikat) hívhatják fel.

A BVOP szerint a tiltott tárgyak, így a mobiltelefonok is leginkább a csomagokban vagy a látófogadások alkalmával kerülhetnek az intézetekbe. A legtöbb lefoglalt eszköz ma már mini-mobiltelefon, amit például öngyújtónak, pénzérmének álcázva, pezsgőtablettás dobozban, seprű cirokjában, szalámiban, cipő talpában próbálnak meg elrejteni az elítéltek.

Ez már csak azért is érdekes, mert a szabályok nemrég szigorodtak: a beszélőkön egy fejmagasságig érő plexifal választja el a fogvatartottat a hozzátartozótól, előtte-utána motozás van, a csomagokat tüzetesen ellenőrzik, a benne lévő élelmiszereket felbontják és kettévágják, januártól pedig egy törvénytervezet értelmében nem is lehet majd csomagban élelmiszert beküldeni a börtönökbe.

A fogvatartottak a bv-s telefonnal egyébként a kinti percdíjaknál jóval többért, 93 forint/percért beszélhetnek kapcsolattartóikkal.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.