Amnesty: az európai országok bűnrészesek a líbiai horrorban
Lampedusa kikötőjében

Amnesty: az európai országok bűnrészesek a líbiai horrorban

  • MTI
  • 2017. december 12.

Bűn

Az európai kormányok bűnrészesek a líbiai hatóságok által nyomorúságos körülmények között fogva tartott, több tízezer menekült és menedékkérő kínzásában és bántalmazásában – írja az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet kedden kiadott jelentésében.

A jelentés szerint az európai kormányok támogatják a líbiai parti őrség, a befogadótáborokat őrzők és az embercsempészek bántalmazásra és kizsákmányolásra épülő rendszerét azáltal, hogy megakadályozzák a menekülteket és menedékkérőket abban, hogy eljussanak Európába.
John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója szerint az európai kormányok tisztában vannak azzal, hogy Líbiában több százezer ember él a hatóságoknak, milíciáknak, különböző fegyveres csoportoknak és embercsempészeknek kiszolgáltatva. Azzal, hogy aktívan támogatják is a líbiai hatóságokat abban, hogy megakadályozzák ezeknek az embereknek az Európába jutását, bűnrészesek az elkövetett bűncselekményekben.
A jelentés szerint az illegális határátlépés büntethetővé tétele – kiegészülve az emberkereskedelem áldozatai és a menedékkérők védelmét garantáló szabályok teljes hiányával – tömeges, önkényes és határozatlan ideig tartó fogva tartást eredményez a líbiai területen. Jelenleg mintegy 20 ezer embert tartanak fogva a túlzsúfolt táborokban, ahol kínzásokról, kényszermunkáról, zsarolásokról és kivégzésekről számolnak be.
„Az európai kormányok egyértelművé tették prioritásaikat, amikor anélkül, hogy elvárnák a líbiai hatóságoktól a jogsértések felszámolását, támogatják az emberek csapdába esését. Számukra a legfontosabb a Földközi-tengeren vezető migrációs útvonal lezárása, az pedig egyáltalán nem érdekli őket, hogy ezzel milyen szenvedést okoznak” – fogalmazott Dalhuisen.
Az Amnesty szerint az európai országoknak újra kell gondolniuk a Líbiával kötött migrációs megállapodásaikat, és lehetővé kell tenniük, hogy az emberek legális csatornák igénybevételével eljuthassanak Európába, például áttelepítések révén. Követelniük kell, hogy a líbiai hatóságok vessenek véget az önkényes fogva tartásoknak, engedjék szabadon a táborokba zárt külföldieket, és engedjék az ENSZ-nek, hogy háborítatlanul végezhesse a munkáját.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy német jogvédő szervezet szerint a határkerítésen átjutó menekülteket Magyarországon is megverik, rugdossák és illegálisan visszatoloncolják őket Szerbiába.

Német jogvédők: Magyarországon verik a menekülteket

Gumibot, gázspray, elektrosokk, szabadjára engedett rendőrkutyák, illegális kitoloncolás, kiskorú áldozatok a magyar–szerb határon.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.