Megint a Strasbourgi bíróságnak kellett kikényszerítenie, hogy a kormány adjon enni egy menekült családnak
tranzitzona_top_story_lead.jpg

Megint a Strasbourgi bíróságnak kellett kikényszerítenie, hogy a kormány adjon enni egy menekült családnak

  • narancs.hu
  • 2019. március 19.

Bűn

Augusztus óta ez már a nyolcadik ilyen ítélet.

A strasbourgi bíróságnak augusztus óta immáron nyolcadszor kell közbelépnie, mert a tranzitzónákban fogva tartott embereknek nem adnak enni, írja a Magyar Helsinki Bizottság.

Mint írják, ezúttal egy ötfős afgán család vált a magyar állam áldozatává. Egy anyától és nagykorú fiától tagadták meg az ételt két és fél napon át. Így csak azt ehették, amit a három kisebb gyerek meghagyott nekik.

A Magyar Helsinki Bizottság ismételten a strasbourgi bírósághoz fordult, amely felszólította a hazai hatóságokat, hogy haladéktalanul adjanak enni a rájuk bízott embereknek. Március 15-én már együtt vacsorázhatott a család.

A közleményben azt írják: „Nyilvánvalóan ott valami nagyon rosszul alakul, ahol a strasbourgi bíróságnak kell figyelmeztetni az államot arra az elemi kötelességére, hogy az általa elzárt embereknek ételt kell adnia. Mi már augusztusban figyelmeztettünk arra, amíg nem módosítják a rendeletet, addig a hatóságnak módjában áll majd a rájuk bízott embereket éheztetni. És, íme, eddig 14 emberrel tettek így.“

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.