Német házelnök: Auschwitz a Németország által előidézett civilizációs csődöt jelképezi

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 2.

Bűn

A roma holokauszt emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést az egykori auschwitzi haláltáborban.

Auschwitz a zsidókon, a szintiken, a romákon és a lengyeleken elkövetett népirtást, a Németország által előidézett civilizációs csődöt jelképezi – jelentette ki Bärbel Bas német parlamenti házelnök pénteken az egykori auschwitzi haláltáborban, a roma holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, számolt be róla az MTI.

A túlélők, Malgorzata Kidawa-Blonska lengyel szenátusi elnök, Dani Dajan, a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeum igazgatója, valamint több roma és zsidó szervezet részvételével megtartott rendezvényen Bärbel Bas közölte: Auschwitz „a legnagyobb bűntettet szimbolizálja, amelyet emberek valaha is elkövettek más emberek ellen”. Jelképezi „a Németország által előidézett civilizációs csődöt”, az európai zsidók kiirtásának szándékát, a szintiken és romákon elkövetett népirtást – folytatta a házelnök. – Auschwitz „elválaszthatatlanul összefügg az először Lengyelország ellen irányuló német megsemmisítő háborúval”, hiszen lengyelek tízezreit gyilkolták meg ott.

Amennyiben ma „csírájában akarjuk elfojtani a gonoszságot, meg kell értenünk, hogy az (...) már akkor (a második világháború idején) is az egyszerű megoldások utáni vágyakozásból eredt, a demokrácia megvetésén alapult”, azon a meggyőződésen, hogy „a kirekesztés végül is nem minket érint” – fogalmazott Bas. Malgorzata Kidawa-Blonska azt mondta, hogy a holokauszt azért volt lehetséges, mert Európában hiányzott a „szolidaritás ösztöne”.

Ha okulni akarunk a történtekből, akkor ma „gyakorlati szolidaritást kell mutatnunk minden, a háború, a gyűlölet és a birodalmi őrület ideológiájának áldozatául eső nemzettel” – jelentette ki Kidawa-Blońska.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a németek felszámolták az úgynevezett cigánycsaládtábort (Zigeunerfamilienlager), néhány óra alatt meggyilkolva több mint 4 ezer – köztük jelentős számban magyar – romát a gázkamrákban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.