A Kúria tavaly szeptemberi ítélete azt mondta ki, hogy a balatonföldvári Nyugati strandon nem építhető vitorláskikötő, a környezetvédelmi hatóságnak el kell utasítania a létesítésére vonatkozó kérelmet. Ezt megelőzően – ahogy arról a Narancs.hu időről időre beszámolt – a strandra épülő kikötő ügye 2021-től számos hatóságot és bíróságot megjárt a beruházást ellenző Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület indítványai nyomán, akkor a civil szervezet támadta meg rendre a környezetvédelmi vizsgálatot végző kormányhivatal határozatait, miközben a beruházás négy év alatt elkészült. A Balabo kft. tulajdonosainak idén nyári összegzése szerint „jóval 2 milliárd forint fölött áll meg a beruházás végösszege”, amiből mintegy 1 milliárd forint állami támogatás a Kisfaludy-programból.
„Üzleti kockázat”
A Kúria ítéletét követően fordult a beruházó Balabo Kft. az Alkotmánybírósághoz (AB), azt kérve: semmisítse meg a szerintük alaptörvény-ellenes kúriai ítéletet. Többek között arra hivatkoztak alkotmánybírósági panaszukban, hogy a kikötőépítés ideje alatt valamennyi ehhez szükséges engedéllyel rendelkeztek, a beruházás megvalósítása már előrehaladott állapotban volt (sőt, közben el is készült – a szerk.), s a Kúria ítélete ellehetetleníti a kft. gazdasági tevékenységét, amennyiben az engedélyeit visszavonnák.
Az Alkotmánybíróság azonban 2025 októberében visszautasította a beruházó alkotmányjogi panaszának befogadását, mondván az, hogy a cég számára sérelmesnek tartja a bírósági döntést, önmagában még nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét, az AB-nek pedig – így az indoklás – nem feladata az egyes tény- és jogkérdések felülvizsgálata, a testület nem „negyedfokú bíróság”.
A taláros testület felhívta továbbá a figyelmet: a Balabo Kft. „a kérdéses tevékenység megvalósítását annak kifejezett tudatában kezdte meg, hogy a kiadott határozattal szemben per volt folyamatban, mely perben az eljáró bíróságok az indítványozó számára kedvező és kedvezőtlen tartalmú döntés meghozatalára egyaránt jogosultak voltak”. Az AB szerint „a kérdéses gazdasági tevékenység megvalósításának a peres eljárások végleges lezárultát megelőző megkezdése az indítványozó számára csupán általános jogi lehetőség, és nem pedig konkrét kötelezettség, mely lehetőség kihasználása (vagy éppen az attól való tartózkodás, és a bírósági eljárások befejeződésének kivárása) az indítványozó rendes üzleti kockázatának körébe tartozik”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
