Öt-hatezer posztszovjet nehézfiú juthatott magyar állampolgársághoz és így szabad mozgáshoz az Európai Unióban a magyar kormány közreműködésével – írja a Magyar Nemzet a HírTv Célpont című műsorára hivatkozva. A televíziónak nyilatkozó bennfentes szerint a kormány nagy honosítási láza közben valódi ellenőrzés nélkül kaptak magyar állampolgárságot bűnözők, köztük terroristák, kábítószer-kereskedők, pénzbehajtók vagy éppen lányfuttatók is.
Erre úgy volt lehetőségük az Oroszországban vagy a szovjet utódállamokban ellehetetlenült bűnözőknek, hogy Ukrajnában 15 ezer euróért eredeti születési anyakönyvi kivonatot vásároltak, majd az ukrán hatóságoktól olyan névvel kaptak papírokat, amelyek magyar felmenőkre utaltak, ezt követően pedig magyar állampolgárságot igényeltek – közölte a Célpont. Mivel a magyar állam a nemzetbiztonsági átvilágítás után nem kereste meg az ukrán hatóságokat, nem derült ki a hamis személyazonosság sem.
A Fidesz-kormány által létrehozott honosítási rendszer bevezetése után a magyar hatóságok nem kaptak extra humánerőforrást, így a rájuk szakadó tömeges kérelmek miatt nem tudták minden esetben elvégezni a megfelelő nemzetbiztonsági átvilágítást, holott csak 2011 és 2014 között több mint 623 ezren éltek az egyszerűsített honosítással.
A HírTv oknyomozó műsorának a hibát elismerte a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is. Molnár Zsolt a Célpontnak azt mondta, hogy tartva az ukrán állam retorzióitól, nem volt arra lehetőség, hogy ezeket az igénylőket megfelelően átvilágítsák. A Célpontnak nyilatkozó Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes egészen elképesztő módon reagált, azt mondta, hogy az egymillió új magyar állampolgárhoz képest az 5-6 ezer bűnöző befogadása csak elenyésző hibaszázalék.
Erdélyi hátraharc - Az Orbán-kormány nemzetpolitikai mérlege
„Új korszakot” ígért a nemzetpolitikában (?), határon túli politikában (?), magyarságpolitikában (?) a 2010-ben kormányra került Fidesz. Már az is politikai állásfoglalásnak számít, hogyan nevezzük a Magyarország határain kívül (a régi-új kurzus szerint az „elcsatolt területeken” vagy a „külhonban”) élő magyar közösségeket.
