Egycsillagos távolnok

  • Tandori Dezsõ
  • 2006. augusztus 10.

Egotrip

Alku van. Nincs alku

Sivatagi. Kaktuszok átteleltetése a nehéz. Megpróbáljuk. Hogy újra virágozzanak. Kérdi valaki, az mire jó. Semmire. Az se.

Másodszorra írom meg, de modulnak és modulba. Nekem nincs esztéta diplomám, de az e tészta csalafintaságoknál jobb vicceim szoktak lenni, és a 10-szer írja megnél is. Bevallom, inkább a rövid i, hosszú ű (szerencsére nincs korrelációjuk) használatát, az s és az sz használatát (a németben!) nem tudom, tájegységek szerint és érzelmileg változik (harmadszor írom meg), továbbá a teniszben páratlanul elegáns bemondást (tójm; idő, mars játszani; time) és a dej (Georghiu Dej ugrik be) a déj helyett stb. mutat rá, hogy még egy eurót bevezető és egy eurót be nem vezető (remek) ország között is különbsé-gek vannak, azaz a rendhagyásban nincs különbség.

A rendszer (a renden túl, mert az mégis valami olyan, hogy karcos, pláne hamisított és karcos lemezt nem veszünk, meg hogy a hátpét odaadjuk és megtoldogatjuk) nekem kizárólag (nyolcadszor írom meg) az itthon 35. éve játszott nagy és kis koala kártyabajnokság. Bár megjelenhetne könyvem is róla, 1 és 1/2 év várás után. Mert (hatodszor írom meg) még mindig, utolsóként is "körbejárható" íróféle akarok lenni (regény, vers, szellemrajzolat, gyerekizé, fordítósdi, brutalitás, gyengédség, hevenyészettség, aprólékoskodás, lezserség, szarakodás, szegénység, meglét, utazás, nem utazás, ivás, nem ivás, madár, nyista madár és a többi). Hát még életemben akarnám, hogy különféle nyomtatásokat olvasó illetők minél többet lássanak emez elbűvölő oldalaimból (lásd fotóim). Mint egy hirdetőoszlop, vagyok, oly elder-felhár, Babits nyomán (ha nem vettük volna észre, aki nem tud semmi újságot, mert csak ült a domboldalon a valagán, nézte Szlovákiát, a Dunát, árad, apad, bejárt sugárkezelésre, és a torka-elvágta szent példájából akart volna bátorságot meríteni). Megjegyzem, ezeket a dolgokat nem értem. Hétszer a bronzhoz vagy kőhöz kéne verni a seggem a szegény Kosztolányi bámulatos szobrocskájánál (Kosztolányi Dezső tér), hogy nekem még nincs ilyenem. Dehogy legyen rólam tízméteres budai köz elnevezve (nem lesz, Szép Ernőről sincs, mit akarnék?), csak haljak meg, hogy egy újabb álom jött, és... Ebben megalkudnék bármikor.

A címről, ja. Nem feledtem. Totyi teljesen öntörvényű volt, mégis mindig kibasztunk a szegénykével, becsuktuk szobájába, szólt ott a zene (jaj!), kört körre repült, verte le a képeslapokat, mert ilyenek voltak kirakva, könnyű lapok, a könyveink elé; ezt se hittem volna magamról, hogy ezt én egyszer. De büszkén öntörvényű volt, a legváratlanabb helyeken ült ott hirtelen, rátenyerelhettem volna; a konyhát ostromolva belerepülhetett volna a melegítő kis kék gázlángjába - odú! szerencsére a kék láng nyilván ott kotló cinke volt neki; mikor összetörte tollazatát, hogy a teljes szabadságot kierőszakolja, lábam alá zuhant, ferde "sikló-zuhanó" repülésben, akkor kellett elder-felhár érzékem. Megvolt.

Most ő meghalt. Teljesen (ötször írtam meg) ki van kapcsolva a szívem. Bor mellett se "gondoltam" (nem "rá", ilyenkor nincs meg az, akire nem gondolunk!), nem volt szívem, nincs, épp azért, hogy egyszer talán még legyen, most csak meghalna.

Mondták régen: ami akkora szamárság, hogy elmondani nem lehet, eléneklik operaáriaként. Hát nem tudom. Magam, a J. A. év zárószavaként részemről (szép kis szófűzés!), gyártottam egy kétsorost, a Hipernagy-nagy-nagymester emlékére ugyan nem, csak (kétszer megírtam, de ezt nem mondom többé, mert modoros igen) esett az eső, rohadt élet, lesz Duna itt, át ne bikázzon a Lánchíd felett... igen, gyártottam ezt.

Amit nem lehet elmondani ugyanúgy kétszer, kis változtatással mondjuk el, ha túl jellegzetes.

A modulált modul, íme: "Alku van. Megalkuvónak kell lenni. - Nincs alku; megalkuvónak kell lenni." Két rendszer különbsége. Szerény ajándékot sorsolok ki azok közt (csak vicceltem), akik a helyes megfejtést beküldik, melyik két rendszer közt.

Mondom, nekem csak a 40 klubbal játszott házi kártyabajnokság rendszere van, de az aztán nagyon. Egy kicsit azért, sajnos más is.

Van mód e sajnosulásra. S lesz még, bőven. Írtam: radikalizmus (mit jelentenek ily szavak? semmit), vagy lapuló folyami kavics. Mit mond a lapuló lapos folyami kavics, ha fent kacsáznak? Megint ugrál valaki! Csak ne ugrálj, cssss, suttyan egyet a víz alatt a felnőttebb folyami kavics.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.