Egycsillagos távolnok

  • Tandori Dezsõ
  • 2006. augusztus 10.

Egotrip

Alku van. Nincs alku

Sivatagi. Kaktuszok átteleltetése a nehéz. Megpróbáljuk. Hogy újra virágozzanak. Kérdi valaki, az mire jó. Semmire. Az se.

Másodszorra írom meg, de modulnak és modulba. Nekem nincs esztéta diplomám, de az e tészta csalafintaságoknál jobb vicceim szoktak lenni, és a 10-szer írja megnél is. Bevallom, inkább a rövid i, hosszú ű (szerencsére nincs korrelációjuk) használatát, az s és az sz használatát (a németben!) nem tudom, tájegységek szerint és érzelmileg változik (harmadszor írom meg), továbbá a teniszben páratlanul elegáns bemondást (tójm; idő, mars játszani; time) és a dej (Georghiu Dej ugrik be) a déj helyett stb. mutat rá, hogy még egy eurót bevezető és egy eurót be nem vezető (remek) ország között is különbsé-gek vannak, azaz a rendhagyásban nincs különbség.

A rendszer (a renden túl, mert az mégis valami olyan, hogy karcos, pláne hamisított és karcos lemezt nem veszünk, meg hogy a hátpét odaadjuk és megtoldogatjuk) nekem kizárólag (nyolcadszor írom meg) az itthon 35. éve játszott nagy és kis koala kártyabajnokság. Bár megjelenhetne könyvem is róla, 1 és 1/2 év várás után. Mert (hatodszor írom meg) még mindig, utolsóként is "körbejárható" íróféle akarok lenni (regény, vers, szellemrajzolat, gyerekizé, fordítósdi, brutalitás, gyengédség, hevenyészettség, aprólékoskodás, lezserség, szarakodás, szegénység, meglét, utazás, nem utazás, ivás, nem ivás, madár, nyista madár és a többi). Hát még életemben akarnám, hogy különféle nyomtatásokat olvasó illetők minél többet lássanak emez elbűvölő oldalaimból (lásd fotóim). Mint egy hirdetőoszlop, vagyok, oly elder-felhár, Babits nyomán (ha nem vettük volna észre, aki nem tud semmi újságot, mert csak ült a domboldalon a valagán, nézte Szlovákiát, a Dunát, árad, apad, bejárt sugárkezelésre, és a torka-elvágta szent példájából akart volna bátorságot meríteni). Megjegyzem, ezeket a dolgokat nem értem. Hétszer a bronzhoz vagy kőhöz kéne verni a seggem a szegény Kosztolányi bámulatos szobrocskájánál (Kosztolányi Dezső tér), hogy nekem még nincs ilyenem. Dehogy legyen rólam tízméteres budai köz elnevezve (nem lesz, Szép Ernőről sincs, mit akarnék?), csak haljak meg, hogy egy újabb álom jött, és... Ebben megalkudnék bármikor.

A címről, ja. Nem feledtem. Totyi teljesen öntörvényű volt, mégis mindig kibasztunk a szegénykével, becsuktuk szobájába, szólt ott a zene (jaj!), kört körre repült, verte le a képeslapokat, mert ilyenek voltak kirakva, könnyű lapok, a könyveink elé; ezt se hittem volna magamról, hogy ezt én egyszer. De büszkén öntörvényű volt, a legváratlanabb helyeken ült ott hirtelen, rátenyerelhettem volna; a konyhát ostromolva belerepülhetett volna a melegítő kis kék gázlángjába - odú! szerencsére a kék láng nyilván ott kotló cinke volt neki; mikor összetörte tollazatát, hogy a teljes szabadságot kierőszakolja, lábam alá zuhant, ferde "sikló-zuhanó" repülésben, akkor kellett elder-felhár érzékem. Megvolt.

Most ő meghalt. Teljesen (ötször írtam meg) ki van kapcsolva a szívem. Bor mellett se "gondoltam" (nem "rá", ilyenkor nincs meg az, akire nem gondolunk!), nem volt szívem, nincs, épp azért, hogy egyszer talán még legyen, most csak meghalna.

Mondták régen: ami akkora szamárság, hogy elmondani nem lehet, eléneklik operaáriaként. Hát nem tudom. Magam, a J. A. év zárószavaként részemről (szép kis szófűzés!), gyártottam egy kétsorost, a Hipernagy-nagy-nagymester emlékére ugyan nem, csak (kétszer megírtam, de ezt nem mondom többé, mert modoros igen) esett az eső, rohadt élet, lesz Duna itt, át ne bikázzon a Lánchíd felett... igen, gyártottam ezt.

Amit nem lehet elmondani ugyanúgy kétszer, kis változtatással mondjuk el, ha túl jellegzetes.

A modulált modul, íme: "Alku van. Megalkuvónak kell lenni. - Nincs alku; megalkuvónak kell lenni." Két rendszer különbsége. Szerény ajándékot sorsolok ki azok közt (csak vicceltem), akik a helyes megfejtést beküldik, melyik két rendszer közt.

Mondom, nekem csak a 40 klubbal játszott házi kártyabajnokság rendszere van, de az aztán nagyon. Egy kicsit azért, sajnos más is.

Van mód e sajnosulásra. S lesz még, bőven. Írtam: radikalizmus (mit jelentenek ily szavak? semmit), vagy lapuló folyami kavics. Mit mond a lapuló lapos folyami kavics, ha fent kacsáznak? Megint ugrál valaki! Csak ne ugrálj, cssss, suttyan egyet a víz alatt a felnőttebb folyami kavics.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.