Magyar közöny
"Törvényeink nem közismertek, a rajtunk uralkodó kis nemesi csoport titkát képezik."
Franz Kafka: A törvények kérdéséhez
A jogállamokban mind a jogszabályok, mind a bírósági eljárások, mind az ítéletek nyilvánosak. A bírósági eljárások esetében ismerünk kivételeket, és általában a nyilvánosan kihirdetett ítéletek szövegéhez sem lehet hozzáférni - ám a jogszabályok esetében nincs kivétel. Egy jogszabály csak akkor léphet hatályba, ha nyilvánosan kihirdették. Magyarországon az számít nyilvános kihirdetésnek - és maradjunk a törvényeknél -, ha a szöveg megjelenik a Magyar Közlönyben. A jogkeresõ közönség tehát, ha naprakész akar lenni, jól teszi, ha járatja a Magyar Közlönyt: évente több mint hetvenezer forintért. Persze kizárólag a közlönybõl szinte lehetetlen kideríteni, hogy mi is a hatályos jog, mivel az egyes törvénymódosítások gyakran csak néhány szót vagy bekezdést cserélnek - vagy iktatnak - ki az adott törvényben. A törvény egységes szövegét tehát vagy saját kezûleg ollózzuk össze, vagy ha nincs ennyi türelmünk, megrendeljük a Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyûjteményét. Ezt szintén nem adják ingyen. Léteznek még a bizonyos idõközönként megjelenõ CD-jogtárak, amelyekbõl meg lehet ismerni a hatályos jogot, de ezeknek is meg-kérik az árát. Ráadásul amíg nem jön a frissítés, nem tudjuk, hogy milyen jogszabály-módosítások történtek az elõzõ megjelenés óta. (Így nem vette észre a BRFK 2004 májusában, hogy több tüntetést egy akkor már három hete hatályon kívül helyezett törvényhely alapján tiltott meg.)
Még 2003 júliusában az Országgyûlés elõtt találta magát egy törvényjavaslat, amely a jogalkotási eljárást szabályozná újra. E szerint a hatályos jogszabályokat az interneten ingyenesen közzé kell tenni, és azokat a mindenkori változások szerint folyamatosan frissíteni kell. Lassan egy éve, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára terjesztették, de ezen a vitán még egy szó el nem hangozhatott; a kormánypártok az ellenzékkel egyetemben azóta is mélyen hallgatnak róla. Az új jogalkotási törvény mellett most készül az elektronikus információszabadságról egy teljesen elõzmények nélküli törvény, amely szintén arra törekszik, hogy a hatályos jogszabályokat a világhálón mindenki számára ingyenesen elérhetõvé tegye. Ám e kezdeményezés is messze van a hatálybaléptetéstõl, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a célegyenesben nem fogja valaki elgáncsolni.
A hatályos jogszabályok ingyenes elérese ugyanis kellemetlen helyzetbe hozná a CD-jogtárakat gyártó cégeket. Nekik ezután különbözõ extra szolgáltatásokkal kellene a vevõkörüket megtartaniuk - hiszen ki adna pénzt azért, amit ingyen is megkap? De az ingyenes jog-ismeret a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (MHK) pozícióit is fenyegeti. Az MHK a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) százszázalékos tulajdonában álló kft. Fõ tevékenysége különbözõ hivatalos lapok kiadása, ám a cég korábban vendéglátóegységek üzemeltetésével is foglalkozott, sõt, a 2003-as cégiratok szerint szállodai szolgáltatásokat is nyújt. A cégbírósági adatok szerint a vállalkozásnak nem megy rosszul, 2002-ben 182 millió forint, 2003-ban több mint 430 millió forint osztalékot fialt tulajdonosának, a MEH-nek.
Az ingyenesen elérhetõ jogszabályok azonban csak látszólag fenyegetik az MHK-t, mivel a kormányzat gondolt kedves tulajdonára, és nem kívánja kitenni az elektronikus jogi szolgáltatások piacán folyó versenynek. Az MHK monopóliuma az új rendszerben is fennmaradna, egyrészt azért, mert a jogszabályok elektronikus változata csak nem üzleti célú felhasz-nálásra lenne bárki számára ingyenesen hozzá-férhetõ, és a többi versenytárs továbbra is az MHK-nak vagy az államkincstárnak fizethetne a hiteles jogszabályszövegekért. Másrészt azért, mert az új jogalkotási törvény továbbra is a nyomtatott változatot tekintené hitelesnek, ha az elektronikus és az írott szövegváltozat között különbség mutatkozna. Azaz, ha egy jogalkalmazó, legyen az rendõr, önkormányzati ügyintézõ, bíró, ügyvéd, egészen biztosra akar menni, akkor jól teszi, ha továbbra is elõfizet a Magyar Közlönyre.
Ekképpen az MHK furcsa, hibrid állami szervként mûködik, amely a jogszabályok hiteles szövegének a megfelelõ idõben történõ megjelenéséért felel, ugyanakkor a jogszabályok megjelentetésével - versenytársaihoz képest nem jelentéktelen elõnnyel - haszonszerzõ tevékenységet is folytat. A Közlönykiadó számára nem közömbös, hogyan alakul a jogszabályokhoz való hozzáférés Magyarországon.
Komoly következményekkel járna, ha a jogszabályokat mindenki számára ingyenesen hozzáférhetõvé tennék. Az MHK-ból jóval kevesebbet profitálna a Miniszterelnöki Hivatal. Csökkenne a cég ügyvezetõ igazgatói állásának becse is - e posztot jelenleg az a Kodela László tölti be, akit 2003 áprilisában mentettek fel a MEH helyettes államtitkári posztjával járó kötelességek alól. S végül a jogkeresõ állampolgárok valós esélyt kapnának arra, hogy megismerjék jogaikat, és így élni tudjanak velük.
Kérdés, hogy a kormány akarja-e ezt.
