Földes Ádám: Titokzokni

  • 2005. február 10.

Egotrip

Jogrendszerünk egyik axiómája szerint a jog nem tudása nem mentesít a felelõsség alól. Ha mindenki ismeri a jogot, és szabadon dönt, akkor mindenkinek viselnie kell a döntésével járó felelõsséget. De valóban ismeri-e mindenki a jogot? S megvan-e mindenkinek a lehetõsége arra, hogy megismerje? Tekintsünk el most attól, hogy ki mekkora késztetést érez jogszabályok böngészésére, és attól is, hogy minden tudás megszerzése bizonyos költségekkel jár. Foglalkozzunk csak azon polgártársainkkal, akik szeretnék megismerni jogaikat, és ennek érdekében még jogszabályokat is hajlandók olvasni.

Magyar közöny

"Törvényeink nem közismertek, a rajtunk uralkodó kis nemesi csoport titkát képezik."

Franz Kafka: A törvények kérdéséhez

A jogállamokban mind a jogszabályok, mind a bírósági eljárások, mind az ítéletek nyilvánosak. A bírósági eljárások esetében ismerünk kivételeket, és általában a nyilvánosan kihirdetett ítéletek szövegéhez sem lehet hozzáférni - ám a jogszabályok esetében nincs kivétel. Egy jogszabály csak akkor léphet hatályba, ha nyilvánosan kihirdették. Magyarországon az számít nyilvános kihirdetésnek - és maradjunk a törvényeknél -, ha a szöveg megjelenik a Magyar Közlönyben. A jogkeresõ közönség tehát, ha naprakész akar lenni, jól teszi, ha járatja a Magyar Közlönyt: évente több mint hetvenezer forintért. Persze kizárólag a közlönybõl szinte lehetetlen kideríteni, hogy mi is a hatályos jog, mivel az egyes törvénymódosítások gyakran csak néhány szót vagy bekezdést cserélnek - vagy iktatnak - ki az adott törvényben. A törvény egységes szövegét tehát vagy saját kezûleg ollózzuk össze, vagy ha nincs ennyi türelmünk, megrendeljük a Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyûjteményét. Ezt szintén nem adják ingyen. Léteznek még a bizonyos idõközönként megjelenõ CD-jogtárak, amelyekbõl meg lehet ismerni a hatályos jogot, de ezeknek is meg-kérik az árát. Ráadásul amíg nem jön a frissítés, nem tudjuk, hogy milyen jogszabály-módosítások történtek az elõzõ megjelenés óta. (Így nem vette észre a BRFK 2004 májusában, hogy több tüntetést egy akkor már három hete hatályon kívül helyezett törvényhely alapján tiltott meg.)

Még 2003 júliusában az Országgyûlés elõtt találta magát egy törvényjavaslat, amely a jogalkotási eljárást szabályozná újra. E szerint a hatályos jogszabályokat az interneten ingyenesen közzé kell tenni, és azokat a mindenkori változások szerint folyamatosan frissíteni kell. Lassan egy éve, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára terjesztették, de ezen a vitán még egy szó el nem hangozhatott; a kormánypártok az ellenzékkel egyetemben azóta is mélyen hallgatnak róla. Az új jogalkotási törvény mellett most készül az elektronikus információszabadságról egy teljesen elõzmények nélküli törvény, amely szintén arra törekszik, hogy a hatályos jogszabályokat a világhálón mindenki számára ingyenesen elérhetõvé tegye. Ám e kezdeményezés is messze van a hatálybaléptetéstõl, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a célegyenesben nem fogja valaki elgáncsolni.

A hatályos jogszabályok ingyenes elérese ugyanis kellemetlen helyzetbe hozná a CD-jogtárakat gyártó cégeket. Nekik ezután különbözõ extra szolgáltatásokkal kellene a vevõkörüket megtartaniuk - hiszen ki adna pénzt azért, amit ingyen is megkap? De az ingyenes jog-ismeret a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (MHK) pozícióit is fenyegeti. Az MHK a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) százszázalékos tulajdonában álló kft. Fõ tevékenysége különbözõ hivatalos lapok kiadása, ám a cég korábban vendéglátóegységek üzemeltetésével is foglalkozott, sõt, a 2003-as cégiratok szerint szállodai szolgáltatásokat is nyújt. A cégbírósági adatok szerint a vállalkozásnak nem megy rosszul, 2002-ben 182 millió forint, 2003-ban több mint 430 millió forint osztalékot fialt tulajdonosának, a MEH-nek.

Az ingyenesen elérhetõ jogszabályok azonban csak látszólag fenyegetik az MHK-t, mivel a kormányzat gondolt kedves tulajdonára, és nem kívánja kitenni az elektronikus jogi szolgáltatások piacán folyó versenynek. Az MHK monopóliuma az új rendszerben is fennmaradna, egyrészt azért, mert a jogszabályok elektronikus változata csak nem üzleti célú felhasz-nálásra lenne bárki számára ingyenesen hozzá-férhetõ, és a többi versenytárs továbbra is az MHK-nak vagy az államkincstárnak fizethetne a hiteles jogszabályszövegekért. Másrészt azért, mert az új jogalkotási törvény továbbra is a nyomtatott változatot tekintené hitelesnek, ha az elektronikus és az írott szövegváltozat között különbség mutatkozna. Azaz, ha egy jogalkalmazó, legyen az rendõr, önkormányzati ügyintézõ, bíró, ügyvéd, egészen biztosra akar menni, akkor jól teszi, ha továbbra is elõfizet a Magyar Közlönyre.

Ekképpen az MHK furcsa, hibrid állami szervként mûködik, amely a jogszabályok hiteles szövegének a megfelelõ idõben történõ megjelenéséért felel, ugyanakkor a jogszabályok megjelentetésével - versenytársaihoz képest nem jelentéktelen elõnnyel - haszonszerzõ tevékenységet is folytat. A Közlönykiadó számára nem közömbös, hogyan alakul a jogszabályokhoz való hozzáférés Magyarországon.

Komoly következményekkel járna, ha a jogszabályokat mindenki számára ingyenesen hozzáférhetõvé tennék. Az MHK-ból jóval kevesebbet profitálna a Miniszterelnöki Hivatal. Csökkenne a cég ügyvezetõ igazgatói állásának becse is - e posztot jelenleg az a Kodela László tölti be, akit 2003 áprilisában mentettek fel a MEH helyettes államtitkári posztjával járó kötelességek alól. S végül a jogkeresõ állampolgárok valós esélyt kapnának arra, hogy megismerjék jogaikat, és így élni tudjanak velük.

Kérdés, hogy a kormány akarja-e ezt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.