Két klasszikus

  • Kálmán C. György
  • 2015. június 6.

Első változat

Törvényileg megtiltjuk, hogy valaki más csinálja azt, amit mi szeretnénk (tudunk, szeretünk) csinálni – rendjén van ez így?

Ebben a rovatban két idézetet szoktam egymás mellé tenni, kommentár nélkül. Ezúttal az egyik egy publicisztikai írás bevezető pár mondata; a másik idézet pedig arra a magatartásra hívja fel a figyelmet, amely a teljes egyenlőség követelése mellett kedvét leli azért a törvények garantálta kivételekben, ha azok neki kedveznek.

false

A második idézet beszélője: egy medve. (Az eredeti forrása itt, fordította Vidor Miklós.)

*

T/5050 számmal törvényjavaslat olvasható a parlament honlapján. Ez három másik törvényt módosít majd, mindegyikük a felsőoktatást érinti. Ezek közül az egyik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló 2011-es CXXXII. tv. Ez úgy fog módosulni, hogy „államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati szakokon felsőoktatási tevékenység folytatására kizárólag az Egyetem jogosult”. Már korábban el lett döntve, hogy a magyar felsőoktatás két részre oszlik: az NKE által gondozott szakokra és az összes többire.

*

Teljes egyenlőség! Bármely
szamárból lehet miniszter,
ezzel szemben az oroszlán
hordhat zsákot a malomba.

Persze a kutya, no róla
tudjuk: szolgalélek, mert az
ember ezredévek óta
úgy bánt véle csak, kutyául;

ámde szabad államunkban
újra visszaadjuk ősi,
őt megillető jogát
s megnemesül nemsokára.

Sőt, kapjon még a zsidó is
teljes polgárjogot nálunk,
törvény mondja ki: a többi
emlősállattal egyenlő.

Épp csak a vásári tánc ne
engedtessék meg zsidóknak;
művészetem érdekében
kell kivételt tennem itt.

Mert a mozgás plasztikája,
stílusérzék – ez hiányzik
mind e fajból, a közönség
jóizlését rontanák.

Figyelmébe ajánljuk