Két klasszikus

  • Kálmán C. György
  • 2015. június 6.

Első változat

Törvényileg megtiltjuk, hogy valaki más csinálja azt, amit mi szeretnénk (tudunk, szeretünk) csinálni – rendjén van ez így?

Ebben a rovatban két idézetet szoktam egymás mellé tenni, kommentár nélkül. Ezúttal az egyik egy publicisztikai írás bevezető pár mondata; a másik idézet pedig arra a magatartásra hívja fel a figyelmet, amely a teljes egyenlőség követelése mellett kedvét leli azért a törvények garantálta kivételekben, ha azok neki kedveznek.

false

A második idézet beszélője: egy medve. (Az eredeti forrása itt, fordította Vidor Miklós.)

*

T/5050 számmal törvényjavaslat olvasható a parlament honlapján. Ez három másik törvényt módosít majd, mindegyikük a felsőoktatást érinti. Ezek közül az egyik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló 2011-es CXXXII. tv. Ez úgy fog módosulni, hogy „államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati szakokon felsőoktatási tevékenység folytatására kizárólag az Egyetem jogosult”. Már korábban el lett döntve, hogy a magyar felsőoktatás két részre oszlik: az NKE által gondozott szakokra és az összes többire.

*

Teljes egyenlőség! Bármely
szamárból lehet miniszter,
ezzel szemben az oroszlán
hordhat zsákot a malomba.

Persze a kutya, no róla
tudjuk: szolgalélek, mert az
ember ezredévek óta
úgy bánt véle csak, kutyául;

ámde szabad államunkban
újra visszaadjuk ősi,
őt megillető jogát
s megnemesül nemsokára.

Sőt, kapjon még a zsidó is
teljes polgárjogot nálunk,
törvény mondja ki: a többi
emlősállattal egyenlő.

Épp csak a vásári tánc ne
engedtessék meg zsidóknak;
művészetem érdekében
kell kivételt tennem itt.

Mert a mozgás plasztikája,
stílusérzék – ez hiányzik
mind e fajból, a közönség
jóizlését rontanák.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.